Napjaink egyik legfényesebben ragyogó techno-csillaga DUSTY KID, a napfényes Szardinia szigetén, Cagliariban látta meg a napvilágot Paolo Alberto Lodde néven. Hogy pontosan mikor, arról következetesen csak annyit árul el, hogy valamikor a 80-as évek első felében...
Csodagyerekként tekintettek rá, természetéből fakadó vonzalma a zenék világához már nagyon korán megmutatkozott. Kilenc éves korában kezdett alapfokú hegedű és zongora magánórákra járni, majd az itt elsajátított tudással és gyakorlattal felvértezve alig egy évvel később felvételt nyert szülövárosa zeneakadémiájának 6 éves zongora kurzusára. Tehetségét mi sem bizonyította jobban, mint hogy a 300 jelentkező részvételével zajló felvételi vizsgát maximális pontszámmal sikerült teljesítenie. Az akadémiai tapasztalatokat követően érdeklődése a klasszikus zenék szigorú és puritán világától egyre inkább a kötöttségektől mentes elektronika felé fordult. A klasszikus hangszereket szintetizátorokra, szekvenszerekre és samplerekre cserélte és hamar rájött hogy szenvedélye a saját produkciók készítése iránt egyre csak növekszik.
Első otthoni kísérletezései után - alig 17 éves gyerekfejjel - már olyan olasz producerek elismerését sikerült kivívnia, mint a Gigolo Records-nál is felbukkanó Marascia, vagy Sandro Murru (aka Kortezman). Az ő hathatós közreműködésüknek köszönhette legelső lemezmegjelenését, a Spacejump néven kiadott "I Found A Reason" maxilemezt a brit Lowered house kiadónál. Röviddel ezután több klubban is elkezdett játszani, és az egyik amolyan avantgarde-electro bulin felkeltette a híres olasz dj/producer/kiadótulajdonos Stefano Noferini figyelmét. Ösztönös megérzésének köszönhetően azonnal meglátta a Paolo-ban rejlő képességeket és rögtön szélesre tárta lemezkiadója, a Dee-P-erfect kapuját egy mindkettejük számára előnyös közreműködés reményében. 2003-ban itt jelent meg első hivatalos lemeze Dusty Kid néven, a "Summer Of Love" EP, mely később az olasz house charton a legjobb tíz dal közé is bekerült. Az események hirtelen felgyorsultak Paolo körül, egyik dolog követte a másikat, és ezzel mintegy párhuzamosan produkcióinak minősége is egyre javult. 2005-ben Andrea Ferlin együttműködésével létrehoztak egy új formációt Duoteque néven, amivel a tech-electro-minimal vonulatra kívántak fókuszálni. A duó közös szerzeményeinek kiadását a tech-minimál berkekben nagy elismertségnek örvendő kölni lemezkiadó, a Boxer Recordings vállalta be. A projekt igencsak működőképesnek bizonyult, hiszen az első "Ep One" című lemezt még további hat megjelenés követte és többek között Sven Väth, Richie Hawtin, Ricardo Villalobos vagy Magda is előszeretettel pörgette a Boxeres Duoteque lemezeket.
Közben persze Dusty Kid-et sem hanyagolta el és olyan gyöngyszemekkel örvendeztette meg a zeneszeretőket, mint a "Luna" a BPitch Control-nál, vagy a zseniális "New Ordinament" EP. Emellett olyan labeleknél tűnt fel producerként vagy remixerként mint Kling Klong, Global Underground, Ministry Of Sound, vagy a Great Stuff. Többtucatnyi EP és remixmegjelenés után 2009 tavaszán a Boxer Recordings jóvoltából végre megjelent az első szerzői nagylemeze "A Ravers Diary" címmel. A tizenegy tracket tartalmazó album teljes képet ad Dusty Kid lenyűgözően változatos és kifinomult zenei világáról: techno, elektró, house, diszkó, minimál, ambient, vagy egyszerűen csak elektronikus zene mesterfokon.
http://www.dustykid.ithttp://www.myspace.com/dustylittlekid
Első otthoni kísérletezései után - alig 17 éves gyerekfejjel - már olyan olasz producerek elismerését sikerült kivívnia, mint a Gigolo Records-nál is felbukkanó Marascia, vagy Sandro Murru (aka Kortezman). Az ő hathatós közreműködésüknek köszönhette legelső lemezmegjelenését, a Spacejump néven kiadott "I Found A Reason" maxilemezt a brit Lowered house kiadónál. Röviddel ezután több klubban is elkezdett játszani, és az egyik amolyan avantgarde-electro bulin felkeltette a híres olasz dj/producer/kiadótulajdonos Stefano Noferini figyelmét. Ösztönös megérzésének köszönhetően azonnal meglátta a Paolo-ban rejlő képességeket és rögtön szélesre tárta lemezkiadója, a Dee-P-erfect kapuját egy mindkettejük számára előnyös közreműködés reményében. 2003-ban itt jelent meg első hivatalos lemeze Dusty Kid néven, a "Summer Of Love" EP, mely később az olasz house charton a legjobb tíz dal közé is bekerült. Az események hirtelen felgyorsultak Paolo körül, egyik dolog követte a másikat, és ezzel mintegy párhuzamosan produkcióinak minősége is egyre javult. 2005-ben Andrea Ferlin együttműködésével létrehoztak egy új formációt Duoteque néven, amivel a tech-electro-minimal vonulatra kívántak fókuszálni. A duó közös szerzeményeinek kiadását a tech-minimál berkekben nagy elismertségnek örvendő kölni lemezkiadó, a Boxer Recordings vállalta be. A projekt igencsak működőképesnek bizonyult, hiszen az első "Ep One" című lemezt még további hat megjelenés követte és többek között Sven Väth, Richie Hawtin, Ricardo Villalobos vagy Magda is előszeretettel pörgette a Boxeres Duoteque lemezeket.
Közben persze Dusty Kid-et sem hanyagolta el és olyan gyöngyszemekkel örvendeztette meg a zeneszeretőket, mint a "Luna" a BPitch Control-nál, vagy a zseniális "New Ordinament" EP. Emellett olyan labeleknél tűnt fel producerként vagy remixerként mint Kling Klong, Global Underground, Ministry Of Sound, vagy a Great Stuff. Többtucatnyi EP és remixmegjelenés után 2009 tavaszán a Boxer Recordings jóvoltából végre megjelent az első szerzői nagylemeze "A Ravers Diary" címmel. A tizenegy tracket tartalmazó album teljes képet ad Dusty Kid lenyűgözően változatos és kifinomult zenei világáról: techno, elektró, house, diszkó, minimál, ambient, vagy egyszerűen csak elektronikus zene mesterfokon.
http://www.dustykid.it
http://www.myspace.com/dustylittlekid
