Boogienights (Studio 54)
A DISCO. Honnan is indult? Mit is nevezünk Disconak? Kik a legismertebb képviselői? És mit jelentett discoba járni? A meleg underground-ból nőtt ki a disco, melynek a New York-i Loft, 12 West és más hasonló klubbok adtak helyet. A 70-es években azok tartoztak a disco-sok közé akik táncolni akartak egész nap és egész éjjel. Donna Summer, Ian Schrager, Gloria Gaynor, ők azok akiktől rögtön tudunk idézni pár sort hiszen fülbemászó szöveg és dallam jellemezte a számaikat. Ők voltak akik segítették a műfaj sajátosságainak megteremtését. A stroboszkópos megvilágítást, az amil nitritet és a jellegzetes dalokat melyek azóta is feltűnnek a rádiókban. Donna Summer: ”Mikor megírtuk a Love To Love You Baby című dalt, tudtuk hogy jó kis nóta lett de nem számítottunk rá hogy ekkora őrület követi majd.” Akik akkor ott voltak és most itt vannak velünk ugyanúgy emlékeznek azokra az időkre. A pszichedelikus légkör, a zene, a klub hangulat, a stroboszkóp villódzása, az amil nitrit a feszültség ami izzotódt a levegőben mind mind e korszak jellemgzetessége. „A disco nekünk funk volt csokornyakkendőben.”-mondta Fred Wesley, James Brown egyik harsonása. Nile Rogers, aki gitáros, zeneszerző és a Chic egyik alapítója így emlékszik vissza: ” Bernard és én tipikus R&B zenészek voltunk. Tudtuk hogyha az embereket a táncparkettre tudjuk csábítani akkor borítékolható egy lemezszerződés. Ez akkoriban így ment.” Vince Aletti, A The Disco Files írója a The Loft nevű helyre emlékszik vissza ahol először hallotta a disco korai elődjét. Egy privát partin volt jelen ahol egy asztalra volt zsúfolva egy halom alkoholmentes ital. Itt hallotta először a disco dalokat. Judy Weinstein a The Loft vezetője, a Record Pool alapítója: „1975-ben elköltözött a klub a 99 Prince Street-re. Az eredetihez képest ez igencsak visszafogott hely lett. Az igazi Loft főleg melegeknek adott helyet. A Prince Street-i hely már színesebb közönséget vonzott. Spanyol fiúk és lányok, fehér srácok és csajok. A melegek meg a 12 West-be mentek később.” Fran Lebowitz: „Emlékszem a Tenth Floor volt a kedvenc helyem. Talán mert ennek még nem volt olyan pénz szaga mint a többinek. 12 West, na ide mániákus táncosok jártak. Órákon át megállás nélkül ment a zene és a tánc.” Bethan Hardison, egykori modell, jelenleg tehetségkutató.”A fehér srácok tudtak táncolni, de aztán az egész olyan irányt vett ami mindenkit átformált.” Felipe Rose, énekes, a Village People indiánja: „Pénzért táncoltam egy hírhedt klubban az Anvil ben. Hosszú hajam volt és amerikai indián voltam. Hordtam a viseleteinket ami nagyon csábító volt az ügyfeleknek.” Gloria Gaynor, énekes: „ 1971-ben csöppentem New York-ba akkor még nem tudtam mibe csöppentem. Amikor a dj feltette a lemezt és játszani kezdett elkezdett áradni a tömeg. Hihetetlen élmény volt ennek a részese lenni.” Bethan Hardison: „Miután beengedték az embert egy klubba nem volt megállás. Emlékszem hogy össze is házasodtam valakivel, de már nem emlékszem a nevére. Az volt a fejemben, hogyha reggel meg kellene halnom, akkor boldogan halnék meg. Fran Lebowitz: „Mindig féltünk, hogy nehogy eltűnjön a kabátunk a ruhatárból, mert akkoriban nem engedhettük meg magunknak hogy elhagyjuk a téli kabátunkat. Aztán a disco korszakban ledobtuk a földre ahol egy csomóban mindig szemmel tarthattuk, sőt volt aki rájuk ült és volt aki azokon sexelt. Mindig ideges voltam ezek miatt a dolgok miatt.” Ian Schrager, Steve Rubell-el a Studio 54 alapítói: ”Egyre több lett a szexualitás, töb energia volt a fiatalokban.” Aletti Vince: „A dj-k lettek a csillagok. A dalok jöttek mentek, de volt valaki akinek a zenéről kellett gondoskodnia és ő volt a dj. Ők voltak akik kitalálták a módját, hogyan dolgozzanak össze két olyan dalt amik teljesen ellentettjei egymásnak.” Gloria Gaynor: „A Never Can SayGood Bye-ból csináltunk egy pörgősebb változatot és az első helyet szereztük meg vele a Billboard listán.” Barry White-ot tartják a disco kereszt apjának. ” Azokban az országokban ahol nem volt még lejátszó, ott a rádión keresztül hallgatták az emberek a zenénket és érezték át.” Harry „KC”Wayne Casey, dalszerző, a KC &the Sunshine Band alapítója: „Egy pörgős albumot akartunk csinálni.” Judy Weinstein: Mikor a dj-k már követelni kezdték a nagyobb közönséget és több hallgatót kitalálták hogy felveszik a dalokat és minden jelenlévőnek adnak belőle hátha így elkerül egy-két olyan emberhez aki által egy rádió vagy egy televízió is sugározni fogja a zenéjüket.” Alicia Bridges, énekes: „Észrevettem hogy sok Billboard listavezető dal címében kapott helyet a disco szó és úgy döntöttem hogy az én számom címe az I Love the Nightlife lesz. Amolyan vicc -féle a disco-ra asszociálva. Aztán egy hatalmas sikerű dal lett belőle. Ennek köszönhetem a diszkó királynő címemet is.” Felipe Rose: „Mikor Jacques Morali(dalszövegíró) és Henri Belolo először megkerestek nem értettem mit karnak tőlem olyan erős francia akcentusuk volt. Annyit értettem hogy velem szeretnének csinálni valamit, de én nemet mondtam. Aztán láttam őket a 12 West-ben, és volt ott egy cowboy meg egy motorbiciklis és jött az ötlet hogy csináljunk egy meleg bandát.” Nona Hendrix, énekesnő: „A rock, funk, R&B, gospel keveréke voltunk. A Lady Marmalade dance, klub zene volt. Szóval akkor nőként a prostitúcióról énekelni, hát...” Felipe Rose: „Nos melegként a gettóban bizony nem volt borítékolható a siker. Mi azonban nem melegként szerettük volna elnyerni a közönség kegyeit hanem előadóként. Aztán mikor az első lemez kijött ott hagytam minden addigi munkámat és csak ennek éltem.” A dosco-hoz elengedhetetlen egy fajta személyiség-képesnek kell lenned zenélni egy vacsora közben ugyanúgy mintha szeretkezné. Mikor egy partin játszottam Donna Summer Love to Love You Baby című dalát az emberek újra és újra kérték tőlem. Szóval ezek után beszéltem Giorgio-val a producerrel, hogy kezdeni kellene valamit ezzel a dallal. Akkor született meg a 16 perces verzió, ami azóta történt már történelem. -Neil Bogart a Casablanca Records elnöke, 1979.- Giorgo Moroder, dalszövegíró, producer: „Amikor kipattant egy szexi dal a fejemből megkértem Donna Summert hogy hozzunk össze valami jó dalszöveget. Aztán egyik nap bejött a stúdióba és azt mondta kitalált valami jót. Elkezdte énekelni, hogy Mmmmmmm, love to love you baby. Csináltam egy demot és elküldtem pár embernek és a reakció valami hihetetlen volt. ” Donna Summer, énekes, dalszerző: „Girgio azzal viccelődött a Love to Love You Baby felvételén hogy nem vagyok elég szexi. Én kicsit komolyan vettem és azt mondtam énekelje valaki más akihez jobban passzol. Aztán lekapcsoltam a villanyt, gyújtottam pár gyertyát és hangulatot teremtettem magamnak. Végül lefeküdtem a padlóra aztán jó egy órát hangolódtam így a dalra és utána elkezdtem énekelni miközben arra gondoltam hogy Marilyn Monroe-ra kellene vennem a figurát.” Giorgio Moroder:„Eleinte nem sokat nyögött de aztán a felvételeken vagy 70 ilyen nyögést hallhatunk.” Donna Summer: „Giorgio nem akarta hogy olyan R&B-s legyen. Én templomból jöttem és ezt mindig érezni lehetett a hangomon. De ők valami nemzetközit akartak.” Cecil Holmes, egykori tag a Casablanca Records-nál: „A mi dolgunk volt olyan formába hozni a dalt hogy az játszható lehessen a rádiók számára is. Elvittem a dalt a WWIN-hez egy esti műsorba ahol sokkal szabadabban dolgozhat az ember mint egy nappali adásban. Odaadtam a dalt azzal hogy ha el kell menniük folyóügyeket intézni addig nyugodtan betehetik ezt a számot. Egész éjjel ez a dal szólt.” Donna Summer: „Disco királynő...jó érzés valaminek a királynőjének lenni.” 1976-ban 10 ezer disco volt az Egyesült Államokban. Gyerekeknek, nyugdíjasoknak, voltak hordozható diszkók bevásárló központokban és Holiday Inn-ben. 10 dalból a Billboear listán 5 diszkó volt. Nona Hendryx: „Egyesek aki vallásosabbak voltak, azt gondolták hogy mi a sátán reinkrnációi vagyunk. A rádió állomások nem akarták játszani a Lady Marmalade-ot. Plakátokkal tiltakoztak az emberek ha meghallották valahol. És most klub himnusz. Nem mehetünk el úgy a színpadról hogy el ne játszanánk.” Felipe Rose: „Amolyan American Idol-hoz hasonlított az egész. A jelmezeinkben vonultunk országról országra, megjártuk Európát és mikor hazaértünk mindenki úgy nézett ránk mi a szupersztárokra. Én meg mondogattam hogy én még mindig ugyanaz a srác vagyok, de nem hatotta meg őket. Így hát New Jersey-be költöztem.” Robert ”Kool” Bell, dalszövegíró, basszusgitáros, Koo, & the Gang alapítója: „” A kiadó egy olyan producer segítségét kereste aki olyan dalokat tud szerezni nekünk mint a Soul Makossa. Na de várjunk egy kicsit, megtudjuk írni mi magunk si ha átírjuk magát a Soul Makossa-t. Egy nap alatt végeztünk a Hollywood Swinging-el a Jungle Boogie-val és a Funky Stuff-al. Nos attól a perctől már nem kellett más a kiadónak csak mi. Thelma Houston, énekes: „Már öt éve voltam a Motown-nál mikor lista vezető lett az egyik dalom. Aztán hallottam egy dalt a Don't Leave Me This Way-t és imádtam. Ekkor tört be igazán a kiadók közé a Motown.” Evelyn „Champagne” King, énekes: „16 éves philadelphiai lány voltam. Apámmal és anyukámmal dolgoztam a Sigma Studio-nál takarítani. Porszívóztam mikor az egyik producer meghallotta ahogy énekelek. Két hónappal később már együtt hallgattunk zenét és egyenesben voltam. Gyerek votlam és semmit nem tudtam az egészről.” Nile Rodgers: Azért írtuk a Le Freak című dalt mert egyszer nem engedtek be minket a Club 54-be a 1977-78-as újévi partira. Grace Jones hívott meg minket a fellépésére. Csak hogy minden jegyet eladtak Grace pedig elfelejtett szólni a biztonságiaknak hogy engedjenek be minket. Így hát mérgemben megírtam a dalt. Gloria Gaynos: „Már akkor tudtam hogy az I Will Survive sláger lesz mikor a dalszöveget elolvastam. Igazából a kiadónak nem jött be annyira így leginkább Richie Kaczor révén terjedt el a discokban.” Felipe Rose: „Büszkék voltunk a meleg gyökereinkre, de jól szerepeltünk mindkét oldalon. Mivel nem csak melegek vették a lemezeinket hanem lányok és fiúk is. Első sorban nem a meleget látták bennünk hanem az előadót.” Gloria Gaynor:”A meleg mozgalom himnusza lett az I Will Survive.” Paul Shaffer, billentyűs, zenekarvezető. „Paul Jabara hívott hogy Donna Summer-nek kellene összehozni egy dalt. Leginkább meleg hallgatóság a cél közönség így ebben az irányban gondolkoztunk. Azt mondta legyen a címe mondjuk It's Raining Man, én meg rábólintottam.” Martha Wash, énekes: „Mikor meghallgatásra mentem volt két szőke, vékony lány és Sylvester aki a meghallgatást tartotta azt mondta 'Elmehettek lányok!' és így lettünk Izora Armstead-el a vokál énekesek.” Paul Shaffer: „Paul készített egy demot az It's Raining Man-ből de Donna Summer-nek nem tetszett. De Paul rendíthetetlen volt.” Martha Wash: Izora és én Paul Jabara házába voltunkés ő épp egy dalt játszott nekünk. Azt hittük viccel. De azt mondta: 'Azt szeretném ha felénekelnétek ezt a dalt.” Azt hittem hogy csak szórakozik. Aztán azt mondta hogy Donna Summer és Barbara Streisand is nemet mondott neki. Aztán bementünk a stúdióba és megcsináltuk.” 1978-79:Nem meglepő hogy minden nagy sztár a diszkó miatt lett híres. Rod Stewart legnagyobb sikere is ez idő tájt született a Da Ya Think I'm Sexy. A Rolling Stones a Miss You-val futott be. Diana Ross és a többiek szintén a diszkó korszak szülöttei. Debbie Harry, énekes: „Annyira egymásra hatóak a dolgok hogy nehéz vonalat húzni az egyes kategóriák közt.” Stúdió 54, a megnyitója 1977 április 26-án éjjel került megrendezésre. 1980-ban mikor adócsalás miatt börtönbe került a két tulajdonos a vezető dance club volt a világon. Lényegtelen volt hogy fekete, fehér, meleg vagy milyen származású az illető mindenki egyformának érezte magát és mindenki ugyanazért az élményért tért be. Minden este colt buli. Ezt a helyet többé nem tudja senki visszahozni.” Bethann Hardison: Eleinte dühös voltam a Club 54-re. Éreztem hogy megváltoztatja az egész dance világot. A rossz az volt benne hogy szolgáltak fel alkoholt. Nekem az volt a kérdés hogy hogyan lehet inni és táncolni egyszerre?” Judy Weinstein: „Mikor megnyitott a Studio 54 az volt az első gondolatom hogy be kell szereznem pár új ruhát.” Ian Schrager: „Mikor Steve-el kigondoltuk a Studio 54-et valóban hatalmas kielégülést éreztünk. Steve folyton azt kérdezte hogy vajon mindig fognak táncolni az emberek?” Fran Lebowitz: „Az emebrek szeretnek táncolni. A tánc szexi és és ha valaki azt mondja hogy nagy táncos hírében áll nem mindig azt érte alatta amit mond.” Bethan Hardison: „A Studio 54 valóban megváltoztatta a világot.” Mint a Rocky és 25 évvel később a 8 mérföld, a Szombat esti láz időtlen klasszikusok arról a fiúról aki messzebbre akart jutni a szomszéd kertjénél. A Szombat esti láz olyan dalokkal lett ismert mint a Bee Gees, Stayin Alive, Jive Talkin, vagy a You Should Be Dancing című dalok. Emellett feltűnik a Disco Inferno és a Coll and th Gang. A film nyomán készült album pedig 25 milliós példány számban kelt el. Ez volt a disco korszakának vége. Maurice Gibb: „Azokat a dalokat pár hét alatt írtuk meg. A menedzser Robert Stigwood azt mondta hogy megcsinálja ezt a filmet és hogy kellenek neki ezek a dalok. Akkoriban az ember odáig volt ha a dalait filmhez kölcsönözhette. Két évvel később a You Should Be Dancing hatalmas sláger lett mert John Travolta erre táncolt.” Bill Oakes, az RSO korábbi elnöke: „Saturday Night Fever, film, zene, tánc. Ez mind élőben.” Kevin McCormick, egykori elnök a Warner Brothers-nél, korábbi ügyvezető a RSO-nál: „26 évesen még nem sok tapasztalatom volt az életben. Robert azt mondta talált egy rendezőt a filmhez. Én meg beleugrottam producernek. A mozi legfontosabb elme az élethű ábrázolás volt. Adva volt egy srác aki egész nap dolgozott és ettől a pillanattól már magának érezte a közönség.” Vince Aletti: „Annak ellenére hogy milyen hatást keltettek a Bee Gees fiúk akkoriban a dalaik még ma is vonzzák a hallgatóságot.” Bill Oakes: ” Nem egy hatalmas Hollywood-i produkció volt és nem is éreztük annak. De a film mégis megváltoztatott mindent.” Kevin McCormick: „Travolta hónapokig edzett és gyakorolt a szólóira és a végén nem csak a lábai sajogtak de szellemileg is nagyon elfáradt. Aztán addig ment a dolog míg Travolta azt nem mondta hogy csak akkor táncol ha a szólót ő maga alakíthatja menet közben. Végül a rendező belement a dologba és John 100%-ot adott a táncba.” Aletti Vince: „A diszkó közönséget elvarázsolta és azt hiszem ez már a végszava volt a korszaknak hiszen egyszer minden eléri a maximális méretét és a végén robban, ez a diszkóval sem volt másként.” Maurice Gibb: „Nem kapcsolhattad be úgy a rádiót hogy ne hallottál volna legalább egy dalt tőlünk. A hallgatottság amit hozott a Bee Gees a rádióknak csak akkor mutatkozott meg mikor már pénzben beszéltünk róla. ” Donna Summer: „A Last Dance az este utolsó tánca az utolsó lehetőség volt a románcra.” Amikor betört az AIDS a 70-es években a diszkókba senki nem tudta honnan jött és hogyan terjed. Sokan az amyl-nitrit-től féltek de a végén ez is közre játszott a diszkó széthullásához. Felipe Rose: „Nem volt bonyolult az életünk akkoriban. Nem tudtuk mi fog következni.” Martha Wash: „Az AIDS mindenkit megijesztett és mindenkit megváltoztatott.” Nona Hendrix: „Az emberek arcán láttad esténként a szomorúságot, a félelmet hogy vajon melyik barát, családtag lesz a következő. Akik heterok voltak amolyan én megmondtam hozzáállással fogadták a történteket.” Thelma Houston: „A melegek kezdtek szervezettebbek lenni közösséget formálni. A Don't Leave Me This Way pedig a himnuszukká vált ebben az időben.” Fran Lebowitz: „A diszkó alapvetően a feketék zenéje volt a rock and roll pedig a fehéreké. Szóval a fehérek kiközösítve érezték magukat.” Alicia Bridges: „Alapvetően R&B és rock and roll énekesnek tartottak így a diszkó színpadán már nem volt helyem. ” Rober 'Kool' Bell: ”Az idő nagyon rossz volt és az emberek a táncban láttak kiutat. ” Ian Schrager: „Nem az AIDS volt a diszkók végének fő oka. Az első night clubot 27 ezer dollárból hoztuk össze a Studio 54-et pedig 400 ezerből. De az új fajta szabályozásoknak, mint a tűzvédelmi előírások, szomszédok véleménye, előírások ezek nagyon megnehezítették a klub nyitást.” 2009-2010: Az NBA játékokon szólt a YMCA a Village People dala. Disco Ball Gloria Gaynor-al, Trammps, Peaches and Herb, Monti Rock III, és sokan mások, léptek fel Las Vegasban és Atlantic City-ben. Chic, Kool & the Gang, a Village People, és Thelma Houston a legutóbbi Hollywood Bowl-on mutatkoztak be. Donna Summer lépett fel az idei Nobel-díj átadáson Norvégiában. A kormányzati szabályzások, tűzvédelmi előírások és a környékbeliek panaszainak ellenére ismét hódít a diszkó. Alagsori helyiségekben, bérelt lakásokban, padlásokon de ismét helyet követel magának. Gloria Gaynor: „A diszkó szerelmesei szerte a világon hangoztatják hogy mi az amiben hisznek és nem érdekli őket sem a politika se az ki mit gondol. A diszkó él ugyan más a neve és a formája de a szenvedély ami akkor jellemezte most visszatér.”
Jay Lumen a legendás berlini TRESOR club sztárvendége volt!
20 Nov 12:39
Az Eiffel-toronyról pörgetett élőben Kölsch!
16 Oct 20:18
