Berlin 25 millió euróval szorítaná vissza a nyílt drogszcénákat

A Görlitzer Park, a Kottbusser Tor és a Leopoldplatz problémáit nem lehet egyszerűen arrébb tolni néhány utcával. Steffen Krach, a berlini SPD vezető jelöltje ezért 25 millió eurós programmal alakítaná át a főváros nyílt drogszcénáinak kezelését, amelyben a rendészeti fellépés mellett jóval nagyobb szerepet kapna a függőségi ellátás és az ártalomcsökkentés.

A tervek szerint az első lépés már 2027-ben megtörténne egy nagyjából egymillió eurós azonnali programmal. Ezt követné a szélesebb intézkedéscsomag, amely egyszerre próbálná javítani a szerhasználók ellátását és csökkenteni a leginkább érintett városrészekre nehezedő terhet.

A politikai vita egyik kulcskérdése évek óta ugyanaz: mi történik azután, hogy egy nyílt drogszcénát rendőri eszközökkel visszaszorítanak?

Ha nincs mögötte megfelelő szociális és egészségügyi infrastruktúra, a probléma gyakran nem megszűnik, hanem átköltözik.

Krach terve éppen ezt a kört próbálná megtörni.

A rendőri jelenlét mellett több könnyen elérhető segítséget, tanácsadást és egészségügyi szolgáltatást vinne oda, ahol a szerhasználat már most is koncentráltan jelen van. Bővítenék az alacsony küszöbű ellátási pontokat, és több támogatást kapnának azok a terepen dolgozó csapatok is, amelyek közvetlen kapcsolatban vannak a függőséggel élő emberekkel.

Ez nem jelenti azt, hogy a rendészet eltűnne a képből.

A program inkább azt az elvet követi, hogy a kereskedelem, a közterületi konfliktusok, a függőség és az egészségügyi kockázatok nem ugyanazt a választ igénylik. A dílerekkel szembeni rendőri fellépés önmagában nem kezel függőséget, ahogy egy szociális munkás sem tudja egyedül megoldani a közterületeken kialakuló biztonsági problémákat.

A mintát részben Zürich adja.

A svájci város drogpolitikája azért vált nemzetközileg is ismertté, mert a rendészeti eszközöket felügyelt fogyasztói terekkel, egészségügyi ellátással és szociális segítséggel kapcsolta össze. A cél nem a szerhasználat elfogadása vagy romantizálása, hanem a túladagolások, fertőzések és közterületi károk csökkentése, miközben az érintetteket könnyebben el lehet érni kezelési lehetőségekkel.

Berlinben ennek bizonyos elemei már léteznek. A mostani terv ezeket tenné nagyobbá és hozzáférhetőbbé.

Ide tartozik a drug checking kiterjesztése is. A szolgáltatás lehetőséget ad arra, hogy laboratóriumi vizsgálattal ellenőrizzék egy szer összetételét, és figyelmeztetést adjanak, ha veszélyes koncentrációt vagy váratlan összetevőket találnak benne.

Ennek különös jelentősége van egy olyan illegális piacon, ahol a fogyasztó sok esetben nem tudhatja pontosan, mit tartalmaz a megvásárolt anyag. Az ártalomcsökkentés ebben az esetben nem a fogyasztás ösztönzéséről szól, hanem egy már létező kockázat mérsékléséről.

A csomag egy hétköznapibb problémához is hozzányúlna.

Központi bejelentőfelületet hoznának létre a kábítószereket reklámozó anyagok jelentésére. Berlin egyes részein ilyen ajánlatok postaládákba dobott szórólapokon és más közvetlen csatornákon is megjelenhetnek; az új rendszer célja az lenne, hogy ezeket egyszerűbben lehessen jelezni a hatóságoknak.

A terv politikailag azért érzékeny, mert Berlin nyílt drogszcénái egyszerre közegészségügyi, szociális és közbiztonsági kérdések.

A Görlitzer Park körüli konfliktusok hosszú ideje részei a város politikai vitáinak. Hasonló problémák jelentkeznek a Kottbusser Tor és a Leopoldplatz környékén is, ahol a helyiek számára nem elméleti szakpolitikai kérdésről van szó, hanem a mindennapi közterülethasználatról.

A lakók biztonságérzete és a függőséggel élő emberek megfelelő ellátása ráadásul könnyen egymással szemben álló politikai követelésként jelenik meg. Krach csomagja azt állítja, hogy a kettőt nem kell feltétlenül szétválasztani.

A valódi próba ezért nem a 25 millió eurós keret bejelentése lesz.

Berlinben ugyanis a probléma régóta ismert. Most az a kérdés, hogy a következő politikai ciklusban sikerül-e másképp kezelni, mint eddig.