A Universal Music Group (UMG) október 29-én tette közzé harmadik negyedéves jelentését. A július–szeptemberi időszakban a világ legnagyobb lemezkiadója 3,39 milliárd euró bevételt könyvelt el, 12,3 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az elemzők várakozását a cég kis híján pontosan hozta, a korrigált EBITDA pedig 729 millió euróra jött ki, valamivel a becslések felett.
Mennyit ér a Downtown
A szám első ránézésre erős, de érdemes szétszedni. A UMG februárban zárta le a független zenei szolgáltató Downtown megvásárlását, és a cég eredményei február 20. óta ezzel együtt szerepelnek. A Downtown a harmadik negyedévben 195 millió euróval járult hozzá a bevételhez, ám az árrése alacsony: a működési eredményhez mindössze 13 millió euró jutott belőle. Ha a felvásárlást és az árfolyamhatást kiszűrjük, a Universal növekedése 5,3 százalék, ami nagyjából fele a főszámnak.
Lucian Grainge vezérigazgató a befektetőkkel tartott telefonkonferencián ennek ellenére azt mondta, hogy a Downtown az EMI óta a legfontosabb akvizíciójuk, és a szinergiák java még csak most jön.
Előfizetések, lemezek, kiadói üzlet
A legnagyobb tétel továbbra is a fizetős streaming: ebből 1,42 milliárd euró folyt be, a Downtown nélkül számolva 9,5 százalékos növekedéssel, ami az elemzői várakozás felett volt. Az iparági lapok szerint ennek több mint harmadát az előfizetési díjak emelése adta. A fizikai hordozók, vagyis a bakelit és a CD, kétszámjegyű növekedést hoztak, a negyedév legkelendőbb előadói között pedig Mrs. Green Apple, Olivia Rodrigo, a Stray Kids, Ariana Grande és a Beatles szerepelt.
A zeneműkiadás 590 millió eurós bevétele a Downtown nélkül alig, 1,5 százalékkal nőtt, a filmes és reklámos felhasználásból (szinkronizáció) érkező pénz pedig csökkent. Matt Ellis pénzügyi igazgató ezt a kifizetések időzítésével magyarázta, de elismerte, hogy a növekedés elmaradt a cég saját elvárásától. A merchandise-bevétel szintén visszaesett, részben a gyengébb turnés eladások miatt.
Grainge az AI-zene díjazásáról
A konferencia legtöbbet idézett része nem a számokról szólt. Grainge szerint a streamingszolgáltatók egységes, úgynevezett pro-rata elszámolása – amelyben minden lejátszás ugyanabból a közös kalapból részesedik – ugyanúgy jutalmazza a tömegesen gyártott AI-dalokat, mint a világ legnagyobb előadóinak felvételeit. Úgy fogalmazott, hogy az etikátlanul generált AI-számokat soha nem szabadna ugyanazon az alapon fizetni, mint a valódi, tartós keresletet teremtő zenét, és feltette a kérdést: miért akarna egy szolgáltató egyáltalán ilyeneket tárolni.
Érvként azt hozta fel, hogy az Egyesült Államokban tavaly nagyjából 900 felvételt hallgattak meg százmilliónál többször, és ezek közel fele UMG-előadótól származik. Ebből vezette le, hogy a szolgáltatókkal kötött szerződések szerkezetén változtatni kell, hogy a díjazás jobban kövesse, melyik tartalom mennyi értéket teremt. Grainge ugyanakkor a saját AI-partnerségeiket – egyebek mellett a Udióval és a Klay Visionnel kötött megállapodásokat – bevételi forrásként mutatta be: szerinte ezek a 2027-es pénzügyi évtől hoznak pluszpénzt.
Újabb átalakítás 2028-ig
A vezérigazgató bejelentette az átalakítás következő szakaszát is, amely 2028 végéig tart. Ebben a cég azt vizsgálja meg, hogyan tárgyal és áraz a platformokkal, hogyan működik a központi kereskedelmi szervezete, és hogyan épülnek fel a kiadói és nemzetközi egységei. A részleteket és a pénzügyi célokat az éves eredményekkel együtt ígérte. A Universal második negyedévéről korábbi cikkünkben írtunk, az AI-előadók megkülönböztetésére pedig a Spotify már külön címkét vezetett be.