Jegyüzérek nemzetközi hálózata szedi meg magát a brit koncertpiacon

A jegyüzérkedés problémája nem új keletű, de a BBC friss jelentése új fényt vet a jelenség mélységére és nemzetközi kiterjedésére. Az Egyesült Királyságban működő jegyüzérek külföldi csapatokat – például Pakisztánból és Indiából – alkalmaznak, akik automatizált szoftverekkel és hamis személyazonosságokkal vásárolják fel a legkeresettebb koncertjegyeket. A nyereség végül visszacsorog az Egyesült Királyságba, miközben a rajongók az egekbe szökő árak miatt kénytelenek újra átgondolni, részt tudnak-e venni kedvenc előadóik fellépésein.

A probléma nemrég az Oasis újraegyesülési turnéja kapcsán is előkerült, amikor a jegyárak és a viszonteladás kérdése napirendre került. A brit kormány a jegyek másodlagos piaci árának maximalizálásával próbálná visszaszorítani az üzérkedést, de egyelőre nem világos, mennyire lehet ez hatékony a határokon átnyúló kereskedőhálózatokkalszemben.

Az iparág több lehetséges megoldást is mérlegel. Az egyik a dinamikus árazás, amely a kereslet alapján változtatná a jegyek árát, ezzel elvenné az üzérek egyik fő eszközét – az alacsony induló árakat. Ugyanakkor ez a rendszer megosztó, mert a rajongók elidegenítéséhez is vezethet. Egy másik lehetőség egy aukciós rendszer bevezetése, ahol a belépőkre helyszínenként és időpontonként lehetne licitálni, így potenciálisan kizárva a viszonteladókat – de ezzel együtt az árak is még tovább emelkedhetnének.

Egyes zenekarok már léptek. Az Iron Maiden például elutasította a dinamikus árazást, és korlátozta a jegyek továbbértékesítését. Mégis, a jegyüzérkedés teljes felszámolása komoly kihívás: sokan a hivatalos platformokon kívül vásárolnak jegyeket, és hajlandóak jóval a névleges ár felett is fizetni, csak hogy biztosan bejussanak egy koncertre.

A kérdés tehát továbbra is nyitott: hogyan lehet hatékonyan szabályozni egy globális problémát egy nemzeti piacon belül? A válasz még várat magára, de az biztos, hogy a rajongók, előadók és döntéshozók is egyre sürgetőbbnek érzik a változást.