Német bíróság a GEMA javára döntött a Suno ellen szerzői jogi ügyben

A Müncheni Tartományi Bíróság a GEMA keresetének adott helyt a mesterséges intelligenciával zenét generáló Sunoellen indított eljárásban. A bíróság kimondta, hogy a GEMA által képviselt zeneszerzők dallamainak engedély nélküli felhasználása sérti a német szerzői jogi szabályokat, ezért a vállalat nem használhatja ezeket előzetes licencmegállapodás nélkül.

Az ítélet értelmében a Sunót eltiltották a kifogásolt gyakorlat folytatásától, emellett kártérítés megfizetésére is kötelezték. A döntés ugyanakkor egyelőre nem jogerős, és a megítélt kártérítés összegét sem hozták nyilvánosságra.

A GEMA szerint az ügy túlmutat Németországon, és európai szinten is iránymutató jelentőségű lehet. A jogkezelő szervezet célja az volt, hogy a Suno licencszerződést kössön a képviselt szerzők műveinek felhasználására, a vállalat azonban ezt nem fogadta el.

A Suno jelenleg a mesterséges intelligenciával működő zenei platformok egyik legismertebb szereplője. A több milliárd dollárra értékelt amerikai startup lehetővé teszi, hogy a felhasználók szöveges utasítások alapján teljes zeneszámokat hozzanak létre.

A per középpontjában az állt, hogy a GEMA szerint a rendszer engedély nélkül használt fel nyilvánosan elérhető felvételeket a mesterséges intelligencia betanításához. A keresetben több ismert dal is szerepelt példaként, köztük a Boney M. Rasputin és Daddy Cool, valamint az Alphaville klasszikusa, a Forever Young.

Az ügy egy szélesebb nemzetközi jogi vita része, amely azt próbálja tisztázni, hogy milyen feltételekkel használhatnak fel szerzői joggal védett műveket a generatív mesterséges intelligenciát fejlesztő cégek. Világszerte egyre több hasonló eljárás indult, miközben a jogalkalmazás még keresi a megfelelő egyensúlyt az innováció és a szerzői jogok védelme között.

A GEMA nem először ér el kedvező elsőfokú döntést ezen a területen. Korábban ugyanennél a bíróságnál az OpenAI ellen indított eljárásban is a jogkezelőnek adott igazat a bíróság, kimondva, hogy dalszövegek sem használhatók fel engedély nélkül mesterséges intelligencia fejlesztéséhez. Ezt az ítéletet az OpenAI fellebbezte, így az ügy jelenleg is folyamatban van.

A Sunóval kapcsolatos döntés ugyan még nem végleges, de jól jelzi, hogy az európai bíróságok egyre szigorúbban vizsgálják a mesterséges intelligencia és a szerzői jog kapcsolatát, ami a jövőben alapvetően befolyásolhatja a generatív zenei platformok működését.