Sokáig foglalkoztatott a generációs trauma gondolata – az, hogy a stressz nemcsak érzelmileg, hanem biológiailag is öröklődhet. Ha valaki egy önkritikus anyával nő fel, valószínűbb, hogy önmagával szemben is hasonlóan szigorú lesz. És ha egy apa egy feszült, szabályokkal teli háztartás mintáját viszi tovább, gyermeke könnyen megtanulhatja, hogy mindig „tojáshéjakon kell lépkednie”.
Ezek a minták sokszor tudattalanul ismétlődnek, hacsak valaki nem dolgozik azon, hogy megtörje a kört, és tudatosan szabályozza az idegrendszerét. Az új kutatások azonban még mélyebbre mennek: a terhesség alatti alvásminőség is komoly hatással lehet a gyermek későbbi egészségére.
A tanulmányok szerint a rossz anyai alvás a magzat fejlődését is befolyásolhatja – összefüggésbe hozható gyengébb alvással, magasabb testtömegindexszel, gyakori egészségügyi panaszokkal, sőt, viselkedési zavarokkal is.
Lawson Wulsin, a Cincinnati Egyetem pszichiátria professzora szerint mindez csak akkor érthető, ha az álmatlanságot az anyai stresszszabályozás felborulásának jeleként értelmezzük. „A pihentető alvás az egyik alapfeltétele annak, hogy a stresszreakciós rendszerünk egészséges maradjon” – hangsúlyozta.
A kutatások egyre inkább azt mutatják, hogy a stressz és az alvás minősége generációkon átívelő láncolatot alkothat, amely nemcsak a pszichét, hanem a testet is formálja.
