Stressz és szerek: hogyan reagál a Z generáció a munkahelyi nyomásra

Egy friss munkahelyi felmérés szerint a Z generációhoz tartozó munkavállalók jelentős része rendszeresen valamilyen szerhez nyúl a munkahelyi stressz kezelésére. A válaszadók közel 69 százaléka heti vagy akár napi rendszerességgelalkalmaz különféle megoldásokat annak érdekében, hogy könnyebben viselje a rá nehezedő nyomást. Az eredmények egy olyan generáció mindennapjait rajzolják ki, amely már pályája elején komoly terheléssel szembesül.

A kutatás hangsúlyozza, hogy a „szerek” fogalma ebben az esetben jóval tágabb az illegális drogoknál. Ide tartozik az alkohol, a hagyományos és az elektromos cigaretta, a vényköteles gyógyszerek, valamint rekreációs célú anyagok, például a kannabisz is. A felmérés így nem egyetlen fogyasztási formára fókuszál, hanem a stresszkezelés teljes spektrumát vizsgálja, ahogyan azt a fiatal munkavállalók megélik.

Az adatok alapján a Z generáció enyhén magasabb arányban él ezekkel az eszközökkel, mint a millenáris korosztály, bár mindkét generáció emelkedett stressz-szintről számolt be. A kutatók szerint ennek hátterében fontos szerepet játszik az a gazdasági és társadalmi környezet, amelybe a Z generáció belépett a munkaerőpiacra. A bizonytalan kilátások, az inflációs nyomás és a megélhetési költségek mind hozzájárulnak a fokozott feszültséghez.

Sok fiatal munkavállaló számára a táv- és hibrid munkavégzés jelentette az első komoly munkahelyi tapasztalatot. Ez a modell egyszerre kínált szabadságot és elszigeteltséget, miközben a szakmai önbizalom és a hosszú távú munkabiztonság még kialakulóban van. Ez a kettősség különösen érzékennyé teheti a Z generációt a munkahelyi stresszre.

Egy független kutatás, a Deloitte globális munkahelyi felmérése is hasonló képet fest. Eszerint a Z generáció közel fele gyakran vagy folyamatosan stresszesnek, illetve szorongónak érzi magát. A leggyakrabban említett okok között a munkaterhelés, a munkahelyi kultúra és a pénzügyi nyomás szerepelnek, amelyek együtt tartós feszültséget eredményeznek.

Fontos ugyanakkor, hogy a szakértők óvatosságra intenek az adatok értelmezésénél. Bár a stresszhez kapcsolódó anyaghasználat széles körben jelen van, az epidemiológiai vizsgálatok szerint a Z generáció nem mutat magasabb függőségi arányokat, mint a korábbi generációk ugyanebben az életkorban. A jelenség inkább a megküzdési stratégiákra, semmint a tartós függőségre világít rá.

A felmérés nyilvános visszhangja megosztott volt. Egyesek a szerek használatának normalizálódása miatt fejezték ki aggodalmukat, míg mások szerint az eredmények a modern munkahelyi rendszer mélyebb problémáit tükrözik. A vita középpontjában a kiégés, a bizonytalan jövőkép és a fiatal munkavállalók számára gyakran hiányos támogatási struktúrák állnak, amelyek hosszú távon is meghatározhatják a munka világához való viszonyukat.