A zene érzelmi hatásai formálják, hogyan emlékszünk

A Rice Egyetem Neuroscience of Memory, Mood & Aging Lab kutatói kimutatták, hogy a zene nem automatikusan javítja az emlékezést, hanem érzelmi arousal révén befolyásolja, milyen típusú emlékek rögzülnek. A tanulmány a Journal of Neuroscience-ben jelent meg, Stephanie Leal és Kayla Clark vezetésével.

Az eredmények szerint, ha a zene erősebb érzelmi izgalmat vált ki, az segíti az élmények lényegének felidézését, viszont ronthatja a részletek megőrzését. Ha az arousal mérsékelt szinten marad, akkor épp fordítva: a részletek maradnak meg jobban, míg az összkép halványabb. Ez a jelenség a pszichológiából ismert Yerkes–Dodson törvényterősíti meg, amely szerint a teljesítmény közepes arousal mellett a legerősebb.

A kísérletekben 130 résztvevő hallgatott különböző zenéket kb. húsz perccel új információk elsajátítása után, amikor az agy még az emlékek konszolidációján dolgozik. Az érzelmi arousal stresszhormonokat, például norepinefrint és kortizolt aktivált, amelyek a hippocampus és amygdala működésén keresztül modulálták a memória rögzülését.

Érdekes megfigyelés volt, hogy a negatív hangulatú zenék következetesen erősebb izgalmat váltottak ki, mint a pozitívak, míg az ismerős dalok fokozott érzelmi választ idéztek elő, függetlenül a hangulat jellegétől.

A kutatók szerint ezek az eredmények komoly jelentőséggel bírnak például az Alzheimer-kór és a depresszió terápiájában. A zene ugyanis nem univerzális segítség: a hatása attól függ, hogy az egyén érzelmi reakciói hogyan befolyásolják a különböző emlékezeti folyamatokat.

„Az egyéni különbségek az érzelmi arousalban meghatározzák, hogy inkább a részletekre vagy a nagyobb képre emlékszünk jobban” – fogalmaztak a kutatók, kiemelve, hogy a zene célzottan használható lehet a memória bizonyos aspektusainak erősítésére.