Akriila második albuma már egy új világ felé fordul

Akriila második albumának címe majdnem egy teljes mondat: Lucy Miró Al Mundo Y Notó Que Está Girando, Es Mi Segundo Disco. És ezúttal tényleg érdemes végigolvasni. A cím – Lucy ránézett a világra, és észrevette, hogy forog – pontosan azt a pillanatot ragadja meg, amely köré az egész lemez épül: amikor az ember végre felnéz saját problémáiból.

Az albumhoz összeállított Lucy Is The New Hopecore playlist ugyanezt a világot térképezi fel, csak mások zenéin keresztül. Bassvictim, Corridos Ketamina, Chanel Beads és Jane Remover Venturing projektje mellett PJ Harvey és a The Beatles is helyet kapott rajta. Elsőre szétszórtnak tűnhet a névsor, valójában azonban jól mutatja, milyen messzire nyúltak Akriila zenei referenciái azóta, hogy Santiago trapközegében elkezdte keresni a saját hangját.

Az új korszakból eddig három számot lehetett hallani. A Partedemipartedeti és a Roger után érkezett a Jane Removerrel közös Suave, amely egyben azt is jelzi, hogy Akriila már nem különálló műfajokban gondolkodik. Nála az internetes underground, a pop, az elektronika és a trap nem egymással versengő identitások. Ugyanannak a nyelvnek különböző dialektusai.

A készülő album gondolata ennél személyesebb.

Akriila a She Is So Hot I Wanna Clean Her Room című sorozat képi világához kapcsolta azt az érzést, amelyből a lemez megszületett. Az elején minden kaotikus, a figyelem befelé fordul, az ember pedig hajlamos úgy látni saját problémáit, mintha azokon kívül semmi más nem létezne.

Aztán egyszer csak fény érkezik a szobába.

Ez a felismerés különösen jól illik Akriila történetéhez. Nem egy gondosan megtervezett popkarrier rajtvonaláról indult. Santiagóban autodidakta módon tanult gitározni, majd fokozatosan került közel a város trap színteréhez, amely az elmúlt években Latin-Amerika egyik legizgalmasabb fiatal zenei közegévé vált.

A valódi fordulatot a bizonytalanság időszaka hozta.

A santiagói társadalmi tiltakozások, majd a világjárvány egy olyan generációt talált el, amely éppen azt próbálta kitalálni, milyen életet akar magának. Akriila számára a zene ebben az időszakban vált többé egyszerű érdeklődésnél.

„A pandémia alatt rávettem magam, hogy megértsem, mit akarok, és a zene nagyon jelen volt. Aztán egyszerűen elkezdtem kiadni, minden különösebb terv nélkül.”

Ez a tervnélküliség bizonyos értelemben máig ott maradt a zenéjében. Akriila dalai nem azt az érzést keltik, mintha előre meghatározott műfaji koordináták között készültek volna. Inkább hangulatokat követnek, és csak utána derül ki, milyen eszközökre volt szükség hozzájuk.

Ezért fontos számára az Auto-Tune is.

A technológiát nem arra használja, hogy eltüntesse a saját hangját, hanem éppen arra, hogy új személyiségeket találjon benne. „Egy filter, egy effekt, de valami valósat szűr” – fogalmazott. Egy-egy beállítással játékosabb, távolibb vagy éppen törékenyebb karakterré válhat, miközben az érzelem, amelyből a felvétel született, változatlan marad.

„A felvételeim érzetre épülnek.”

Ez a mondat sok mindent megmagyaráz arról is, hogyan kerülhet ugyanarra az inspirációs térképre egy internetes underground előadó, PJ Harvey és a The Beatles. Akriilát kevésbé érdekli, melyik polcra tartozik egy zene, mint az, hogy mit mozdít meg benne.

A Lucy Is The New Hopecore ezért több egyszerű kedvencdal-listánál. Egy pillanatfelvétel arról, mi kering Akriila fejében közvetlenül a második album előtt.

Az első lemez után most már nem az a kérdés, hogyan találja meg a helyét. A Lucy Miró Al Mundo Y Notó Que Está Girando, Es Mi Segundo Disco inkább arról szól, mi történik, amikor rájön, hogy a saját szobáján kívül egy sokkal nagyobb világ mozog.

És Akriila ezúttal kinéz az ablakon.