Az elektronikus zene új trendje: egyre többen fordulnak szembe az algoritmusokkal

Az elektronikus zene világában ma már nem elég jó zenét írni vagy emlékezetes szettet játszani. Egyre több előadó érzi úgy, hogy a közösségi média algoritmusai legalább akkora hatással vannak a karrierjére, mint maga a zene. Éppen ezért egy új szemlélet kezd egyre erősebben körvonalazódni: az úgynevezett Anti-Algorithm Movement, amely a folyamatos önmarketing helyett a hitelességet próbálja visszaállítani a középpontba.

Nem véletlen, hogy a téma ennyire aktuális. Az International Music Summit kutatása szerint az újonnan érkező DJ-k 61 százaléka úgy gondolja, hogy ma már a közösségi médiás mutatók fontosabbak a szakmai előrelépés szempontjából, mint a technikai tudás vagy a DJ-készségek.

Ez a szemlélet az elmúlt években teljesen átalakította az elektronikus zenei szcénát. Sok producer nemcsak zeneszerzőként vagy DJ-ként dolgozott, hanem videóvágóként, tartalomgyártóként és közösségimédia-menedzserként is, hogy folyamatosan kiszolgálja az algoritmusok elvárásait.

Most azonban mintha fordulna a trend.

A közönség egyre kevésbé kíváncsi a gondosan megtervezett, virális videókra és a minden részletükben megkoreografált stúdiójelenetekre. Ehelyett azok a tartalmak működnek igazán, amelyek emberibbek: félkész demók, spontán gondolatok, stúdiópillanatok vagy olyan bejegyzések, amelyekből valóban megismerhető az alkotó személyisége.

Ezt támasztja alá a British Phonographic Industry fiatal hallgatókat vizsgáló kutatása is. A felmérés szerint a Z generáció erősebb kapcsolatot alakít ki azokkal az előadókkal, akik természetesen és szűrők nélkül kommunikálnak, mint azokkal, akik kizárólag tökéletesre szerkesztett tartalmakkal vannak jelen az online térben.

A változás nemcsak a közösségi médiában érezhető, hanem a klubokban is.

Egy kétezer fő bevonásával készült felmérés szerint a klubozók fele úgy érzi, hogy az okostelefonok rontják a tánctér élményét, miközben 55 százalékuk elismerte, hogy ennek ellenére ő maga is használja a telefonját bulizás közben.

Erre reagálva egyre több ikonikus klub vezet be szigorú telefonmentes szabályokat. A londoni Fabric és Fold, valamint az ibizai Pikes azok közé a helyszínek közé tartoznak, ahol a kamerákat már a bejáratnál letakarják vagy korlátozzák a telefonhasználatot. A cél egyszerű: a figyelem ismét a zenére és a közös élményre irányuljon, ne a következő Instagram-videóra.

Az Anti-Algorithm Movement ugyanakkor saját kihívással is szembenéz. Ahogy egyre népszerűbbé válik a "nyers", lo-fi és spontánnak tűnő kommunikáció, a nagy kiadók és marketingcsapatok is elkezdik beépíteni ezt a stratégiájukba. Így könnyen előfordulhat, hogy a hitelesség is újabb gondosan megtervezett esztétikává válik.

Ez teszi igazán izgalmassá a jelenlegi átmeneti időszakot. Az elektronikus zene közössége egyszerre próbál szabadulni az algoritmusok diktálta elvárásoktól, miközben ugyanazok a platformok továbbra is meghatározzák, kihez jutnak el a zenék és az előadók történetei.

A következő évek egyik legfontosabb kérdése ezért valószínűleg nem az lesz, hogy eltűnnek-e az algoritmusok – erre kevés az esély –, hanem az, hogy megőrizhető-e a valódi emberi kapcsolat egy olyan környezetben, ahol még az őszinteség is könnyen marketingeszközzé válhat.