Michael Beinhorn szerint Anthony Kiedis hangja gyakran hamis volt

Meglepő őszinteséggel beszélt a Red Hot Chili Peppers frontemberéről Michael Beinhorn, a zenekar korai korszakának meghatározó producere. Beinhorn, aki a The Uplift Mofo Party Plan és a Mother’s Milk albumok munkálataiban is részt vett, egy Reddit AMA során úgy fogalmazott: Anthony Kiedis énekhangja gyakran hamis volt, mert nem hallja pontosan a hangmagasságokat.

A kijelentés különösen a Knock Me Down című dal kapcsán került előtérbe. A szám a tragikusan fiatalon elhunyt gitáros, Hillel Slovak emlékének állít emléket, és vokálisan is eltér a zenekar addigi megszokott hangzásától. A dalban John Frusciante éneke dominál, nem véletlenül: Beinhorn szerint Frusciante nemcsak zeneileg, hanem vokálisan is ő tartotta össze a felvételt, mivel Kiedis nem volt képes stabilan intonálni.

A producer elmondása alapján Frusciante gyakorlatilag ő írta a dalt, így természetes volt, hogy az énekben is hangsúlyos szerepet kapott. Ez azonban nem aratott osztatlan sikert a zenekaron belül. Beinhorn szerint Kiedis nem volt elégedett a végső mixszel, és a banda később némileg el is határolódott a Mother’s Milk hangzásvilágától, amelyet sokan a Red Hot Chili Peppers egyik fordulópontjaként tartanak számon.

A kijelentések új fényt vetnek a zenekar korai éveire, amikor a nyers energia és az ösztönösség gyakran fontosabb volt a technikai pontosságnál. Kiedis karakteres előadásmódja és szövegvilága már ekkor meghatározó volt, még ha vokálisan nem is felelt meg a klasszikus értelemben vett énekesi elvárásoknak.

A zenekar azóta hosszú utat tett meg. John Frusciante 2022-es visszatérését követően két nagylemezt is kiadtak, az Unlimited Love és a Return Of The Dream Canteen című albumokat. Kiedis a NME-nek adott interjújában hangsúlyozta, hogy Frusciante újbóli csatlakozása új kreatív lendületet adott a bandának, és továbbra is azon dolgoznak, hogy friss irányokat találjanak.

Beinhorn megjegyzései ugyan vitát válthatnak ki, mégis jól illeszkednek a Red Hot Chili Peppers történetéhez: egy olyan zenekar portréjához, amelynek ereje sosem a tökéletességben, hanem az egyediségben és a kockázatvállalásban rejlett.