Armin van Buuren klasszikus zenei Edison-díjat nyert a Piano című albumával

Armin van Buuren pályafutása újabb fontos mérföldkőhöz érkezett, ezúttal azonban nem az elektronikus zene világában kapott elismerést. A holland DJ és producer október 29-én elnyerte az Edison Publieksprijs Klassiek közönségdíját a Piano című albumáért. A díjat Eva Jinek műsorvezető adta át neki a holland televízió Eva című műsorában, ráadásul teljesen váratlanul, így a producer számára is meglepetés volt az eredmény.

A győzelem különösen figyelemre méltó, hiszen Van Buuren olyan elismert klasszikus zenei előadók és zeneszerzők mellett szerepelt a jelöltek között, mint Ludovico Einaudi, Joep Beving, Lang Lang, Anastasia Kobekina és Max Richter. Az Edison Klassiek közönségdíjáról a hallgatók szavazatai döntenek, így az elismerés azt is jelzi, hogy a trance műfajából ismert producer akusztikus projektje egészen más zenei közegben is megtalálta a közönségét.

A Piano története még 2018-ban kezdődött, amikor Armin van Buuren zongoraórákat kezdett venni Geronimo Snijtsheuvel zeneszerző-zongoristától. A kezdetben személyes érdeklődésből indult tanulási folyamat fokozatosan komolyabb alkotói együttműködéssé alakult, a közös munka eredményeként pedig egy teljes album született. Van Buuren korábban is beszélt arról, hogy a dallamok megalkotása mindig meghatározó része volt a zeneszerzésének, a zongorázás azonban lehetőséget adott arra, hogy ezt az oldalát az elektronikus produkciók megszokott keretein kívül mutassa meg.

A 2025. október 31-én megjelent album 15 darabot tartalmaz, amelyek közül tizennégy saját szerzemény. A tizenötödik Robert Miles legendás Children című számának zongorára átültetett változata, amely különleges kapcsolatot teremt Van Buuren elektronikus zenei múltja és az új projekt között. A Children eredetileg is jellegzetes zongoradallamával vált az elektronikus tánczene egyik legismertebb klasszikusává, így természetes választásnak bizonyult egy ilyen lemezhez.

A felvételek 2025 márciusában készültek az utrechti ConcertLab stúdióban, vonószenészek közreműködésével. A darabokat élőben, egyetlen megszakítás nélküli előadásként rögzítették, ami jelentősen eltér Van Buuren elektronikus zenei munkáinak sokrétegű stúdiótechnikájától. Az album Dolby Atmos keverést is kapott, megjelenését pedig az Apple Music közreműködésével szervezett bemutató előzte meg. A Piano azóta több mint 18 millió streamet gyűjtött össze, és a producer több alkalommal élőben is előadta a kompozíciókat.

Van Buuren számára a mostani elismerés már a harmadik Edison-díj. Korábban 2006-ban és 2020-ban a Dance kategóriában győzött, vagyis mindkét alkalommal ahhoz a zenei világhoz kapcsolódott a siker, amelyben nemzetközi karrierjét felépítette. A 2026-os klasszikus zenei közönségdíj ezzel szemben egy olyan projektet jutalmaz, amelyben nincsenek fesztiválokra szabott dropok vagy lüktető trance-ritmusok.

A producer a díjátadón maga is meglepetten reagált az eredményre, és elmondta, hogy egyáltalán nem számított erre az elismerésre. A díjat szüleinek és testvérének ajánlotta, külön kiemelve édesapját, aki régóta lelkes klasszikuszene-hallgató, és saját klasszikus zenei rádióműsora is van. A családi háttér fontos szerepet játszott Van Buuren zenei érdeklődésének kialakulásában, így a mostani díj személyes jelentőséggel is bír számára.

A Piano sikere nem feltétlenül jelenti azt, hogy Armin van Buuren hátat fordítana az elektronikus zenének. Sokkal inkább arról van szó, hogy egy több évtizedes karrier után olyan alkotói területet fedezett fel, amelyben más eszközökkel fejezheti ki ugyanazt a dallamközpontú gondolkodást, amely a trance-produkcióit is meghatározza.

A klasszikus zenei Edison közönségdíja ezért különösen fontos visszajelzés: a hallgatók nem csupán egy világhírű DJ szokatlan mellékprojektjeként fogadták az albumot, hanem önálló zenei teljesítményként is értékelték. Van Buuren harmadik Edison-trófeája így egy olyan korszakot ismer el, amelyben a producer a táncparkettek után a koncerttermek közönségét is sikeresen megszólította.

Kapcsolódó cikkek