Brüsszel szigorít: az EU nyomás alá helyezi a techóriásokat a fiatalok online védelméért

Az Európai Unió egyre határozottabban lép fel a technológiai óriásokkal szemben, hogy megvédje a gyermekeket és fiatalokat az online veszélyektől. A Google, Apple és TikTok most új brüsszeli vizsgálatok középpontjába kerültek, miután az EU azt szeretné látni, hogy a vállalatok valóban eleget tesznek-e a felelősségüknek, vagy további korlátozásokra lesz szükség.

A téma különösen érzékeny, hiszen az EU most először indít átfogó vizsgálatokat olyan platformok ellen, amelyeket naponta milliók használnak, köztük rengeteg tinédzser. A cél, hogy a fiatalok védelme ne menjen az innováció és a véleményszabadság rovására, de ne is maradjon kizárólag a szülők felelőssége.

A DSA (Digital Services Act) életbe lépésével az EU új korszakot nyitott a digitális szolgáltatások szabályozásában. A figyelem most nem az adatokon, hanem a felhasználói viselkedésen van: vizsgálják, hogy a YouTube, Snapchat és TikTok mennyire képes megvédeni a kiskorúakat a veszélyes tartalmaktól, valamint hogy alkalmaznak-e valódi életkor-ellenőrzést és elkerülik-e a manipulatív dizájnokat, amelyek a hosszabb használatot ösztönzik.

Az EU 2025 nyarán új irányelveket adott ki, amelyek három fő elvet határoznak meg:
– Szigorúbb adatvédelem már a kezdetektől,
– Manipulatív dizájnok tiltása, amelyek függőséget okozhatnak,
– Ellenőrzött életkor-megállapítás, a nem megfelelő tartalmak kiszűrésére.

Ezek a szabályok az automatikus lejátszások, értesítések és ajánlórendszerek korlátozását is érintik. A jövőben a gyermekeket célzó reklámokat teljesen betilthatják.

A techóriások vegyesen reagáltak: a Google a Family Link és YouTube Kids biztonsági funkcióira hivatkozik, az Applea szigorú App Store irányelveit emelte ki, míg a TikTok új szülői felügyeleti eszközöket tesztel. Brüsszel azonban továbbra is szkeptikus, főként az életkor-ellenőrzés megbízhatósága miatt, amely még mindig sok helyen önbevalláson alapul.

Az EU célja világos: a felelősség ne háruljon kizárólag a szülőkre, hanem a vállalatok vállaljanak aktív szerepet a biztonságos digitális környezet megteremtésében. A bizottság szerint a legtöbb kockázat nem a felhasználóktól, hanem a platformok tervezési döntéseitől ered.

A szigorítások komoly hatással lesznek a techcégek üzleti modelljeire: új algoritmusokat, hirdetési szabályokat és életkor-ellenőrző rendszereket kell bevezetniük. Az EU szerint viszont hosszú távon ez erősítheti Európa digitális hitelességét, mivel azok a vállalatok, amelyek megfelelnek a szigorú normáknak, nagyobb bizalmat és versenyelőnytélvezhetnek.

A vita így túlmutat a jogi kérdéseken: ez egy ütközés a felelősség és a szabadság között. Brüsszel célja, hogy a digitális világ ne csupán szabad, hanem biztonságos is legyen – ahol a technológiai fejlődés nem a fiatalok kárára, hanem a jövőjük érdekében történik.