MGK idén júniusban a Billboard Canadának beszélt arról, mibe került neki a felsőtestét nagyrészt beborító fekete, úgynevezett blackout tetoválás. Tetoválója, ROXX nagyjából két évre tervezte a munkát, a rapper azonban két hónap alatt végigcsinálta. A saját elmondása szerint nagyon rosszul lett: a bőre sárgulni kezdett, nem tudott aludni, és a festék a hónalja és a válla körüli nyirokcsomókat is érintette. Orvosi leírás a tüneteiről nem jelent meg, a történet mégis jó apropó arra, hogy megnézzük, mit tud ma a tudomány a tetoválás és a szervezet viszonyáról.
Miért marad meg a festék a bőrben
A tetováló tű a festéket a bőr középső rétegébe, az irhába juttatja. A szervezet ezt azonnal idegen anyagként ismeri fel, és immunsejteket küld ellene, a pigmentszemcsék azonban túl nagyok ahhoz, hogy ezek a sejtek el tudják takarítani őket. A tetoválás éppen ettől tartós, és ugyanettől kezdődik egy élethosszig tartó immunválasz egy olyan anyag ellen, amelyet a test soha nem tud eltávolítani.
A festék nem is marad mindig a helyén. Kutatások szerint a részecskék egy része a nyirokrendszeren át vándorol, és a nyirokcsomókban halmozódik fel. Ezek a szervezet szűrőállomásai, itt akadnak fenn a baktériumok, a vírusok, a hibás sejtek és az idegen anyagok. Hogy a lerakódott pigment hosszú távon mit okoz bennük, azt egyelőre senki nem tudja biztosan.
Autófestékből lett tetoválófesték
Manal Mohammed, a londoni University of Westminster orvosi mikrobiológusa az év elején a The Conversation oldalán foglalta össze a kérdés állását. Felhívta a figyelmet arra, hogy a ma használt pigmentek közül sokat eredetileg ipari célra, autófestékhez, műanyagokhoz vagy nyomtatótonerhez fejlesztettek ki, és nem arra, hogy emberi bőrbe fecskendezzék őket.
A festékekben nyomokban nehézfémeket is kimutattak: nikkelt, kobaltot, krómot, ritkán ólmot. A színes, főleg a piros, sárga és narancssárga festékek gyakrabban okoznak allergiás reakciót és tartós gyulladást. Mohammed szerint a piros szín különösen gyakran jár viszketéssel, duzzanattal és granulómákkal, vagyis apró gyulladásos csomókkal, amelyek akkor alakulnak ki, amikor az immunrendszer megpróbálja elszigetelni azt, amit nem tud eltávolítani.
A gond egy része az élénk színekért felelős azopigmentekből ered. Napfény vagy lézeres eltávolítás hatására ezek aromás aminokra bomolhatnak, amelyeket laboratóriumi vizsgálatok rákkal és génkárosodással hoztak összefüggésbe. A fekete festékben policiklusos aromás szénhidrogének is lehetnek, ugyanazok a vegyületek, amelyek a koromban és a kipufogógázban is megtalálhatók.
Mit mutatnak a kutatások a rákkockázatról
Embereknél eddig nincs erős bizonyíték arra, hogy a tetoválás rákot okozna. A svéd Lundi Egyetem kutatói tavaly a European Journal of Epidemiology folyóiratban közölt vizsgálatukban mintegy 1600 melanómás beteget hasonlítottak össze kontrollcsoporttal, és a zavaró tényezők kiszűrése után 29 százalékkal magasabb melanómakockázatot találtak a tetovált embereknél. A szerzők maguk hangsúlyozták, hogy ez összefüggés, ok-okozati kapcsolatot nem bizonyít, és egyetlen tanulmány ehhez kevés. Más friss vizsgálatok nem találtak ilyen kapcsolatot.
Kinek érdemes jobban vigyáznia
Mohammed szerint a mostani tudás alapján nincs szó széles körű veszélyről, de sok a megválaszolatlan kérdés. A tartós gyulladás szövetkárosodással és nagyobb betegségkockázattal járhat, ezért az autoimmun betegséggel élőknek és a gyengébb immunrendszerűeknek több okuk van az óvatosságra. A tű ráadásul átszakítja a bőr védőgátját, így fertőzés is bejuthat, a staphylococcustól a hepatitis B-n és C-n át a ritka atípusos mikobaktériumokig.
Az Európai Unióban 2022 óta uniós vegyianyag-szabályozás korlátozza, mi kerülhet a tetoválófestékekbe, a világ sok részén viszont alig szabályozott a szakma. A kutató azt tanácsolja, hogy aki tetoválásra készül, kérdezze meg a tetoválót a használt festékekről és a higiéniai szabályokról, aki pedig korábban immunrendszeri problémával küzdött, előbb beszéljen az orvosával. MGK két hónapos tempóját pedig valószínűleg senkinek nem érdemes követnie.
