2009 – 2026

Elektronikus zene Fesztiválok  Klubkultúra Hírek

Menü

Életmód

Tudósok szerint a boldogság csak egy bizonyos szint felett kezd védeni az egészségünket

Egy új kutatás szerint a boldogság egészségvédő hatása csak akkor érvényesül, ha az életelégedettség eléri a 2.7-es szintet a 10-es skálán. Ez alatt nem mutatható ki kapcsolat a hosszabb élettel.

A tudósok most először meghatározták a boldogság minimális szintjét, amely kedvezően hat az egészségre. A Frontiers in Medicine folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint a 10-es skálán 2.7-es pontszám jelenti azt a küszöböt, amely felett a boldogság már kimutathatóan összefügg a hosszabb élettartammal és a betegségek elleni védelemmel.

A kutatók 123 ország 16 évnyi adatait elemezték, és megállapították, hogy az érzelmi jólét és a halálozás kapcsolata csak ezen a ponton aktiválódik. A 2.7-es szint felett minden további százaléknyi növekedés az életelégedettségben 0.43%-kal csökkenti a szívbetegség, a rák, a cukorbetegség és a légzőszervi betegségek okozta halálozás esélyét.

A tanulmány szerint a boldogság csak akkor fejti ki pozitív hatását, ha az emberek alapvető szükségletei – mint az élelmiszer, a biztonság és a stabil lakhatás – már teljesültek. Ez összhangban áll Maslow szükségletpiramisánakelméletével, miszerint a pszichológiai jólét csak stabil alapokra épülhet.

Az alacsony boldogsági pontszámú országokban – például Afganisztánban vagy a Szubszaharai Afrika egyes régióiban – a boldogság növelésére irányuló programok önmagukban nem hosszabbítják meg az életet, ha nem társulnak megbízható egészségügyi ellátással és gazdasági biztonsággal. Ezzel szemben a magas pontszámú, például skandináv országokban a lelki és testi egészség kölcsönösen erősíti egymást.

A kutatók arra is rámutattak, hogy az elhízás és az alkoholfogyasztás minden boldogsági szinten magasabb halálozással jár. Egyik szerzőjük szerint az érzelmi jólét „nem képes kompenzálni a rossz életmódbeli döntéseket” – az extra fánk vagy whisky rövid távon boldogíthat, de hosszú távon mindig kockázatos.

Érdekes módon a városi élet is eltérően hat: boldogtalanabb országokban rontja, míg magasabb életelégedettségű nemzetekben javítja a várható élettartamot, köszönhetően a jobb egészségügyi infrastruktúrának és szociális biztonságnak.

A tanulmány üzenete egyszerű: a boldogság egyfajta egészségkapcsoló, amely csak akkor lép működésbe, ha az alapvető stabilitás már adott. Nem kell euforikusnak lennünk ahhoz, hogy hasznát lássuk – de a 2.7-es szint elérése választja el a puszta túlélést a valódi jóléttől.


Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.

Login