Próbaidőt kér az AI-val támogatott streamcsalás elkövetője

Új szakaszába ért az Egyesült Államok első, mesterséges intelligenciával támogatott streamcsalás miatt indított büntetőügye. Michael Smith márciusban bűnösnek vallotta magát, most pedig ügyvédei azt kérik a New York-i szövetségi bíróságtól, hogy szabadságvesztés helyett próbaidőt szabjon ki rá.

Smith éveken keresztül több ezer botfiókkal generált mesterséges lejátszásokat, a csalás méretezéséhez pedig több százezer, mesterséges intelligenciával létrehozott zeneszámot használt. A dalokat milliárdszor játszották le automatizált fiókok, miközben a rendszer a botaktivitást valódi hallgatói forgalomként érzékelte. Smith 2026. március 19-én egy rendbeli, elektronikus csalás elkövetésére irányuló összeesküvésben vallotta magát bűnösnek.

A megállapodás részeként 8 091 843,64 dollár vagyonelkobzásába egyezett bele – ez jogilag nem azonos a károsultaknak fizetendő kártérítéssel vagy jóvátétellel. A bűncselekményért legfeljebb öt év szabadságvesztés szabható ki, a Smith ügyében kiszámított szövetségi büntetési irányelv pedig 46–57 hónapot jelöl. A pártfogói jelentés ennél alacsonyabb, 24 hónapos szabadságvesztést javasol.

Smith védői azonban egyáltalán nem kérnek letöltendő börtönbüntetést. Szeptember 22-i beadványuk egyik központi érve, hogy bár ügyfelük csalással szerzett több millió dollárt, ennek az egyes zenészekre és dalszerzőkre jutó pénzügyi hatása olyan kis részletekre oszlott, hogy szerintük egyetlen alkotó sem szenvedett érzékelhető egyéni veszteséget. Ezt a védelem „egy csepp az óceánban” hasonlattal foglalja össze.

Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Smith ügyvédei vitatnák magát a csalást. A védelem elismeri, hogy Smith egyre kifinomultabb módszerekkel próbálta elkerülni a felismerést, és tudta, hogy kijátssza a rendszert. Az érvelés inkább arra épül, hogy a streamingplatformok jogdíjelosztási modelljében a kár hatalmas számú jogosult között oszlott szét, ezért az egyes előadók szintjén nehéz számszerűsíteni.

Az ügyészség korábban ezzel ellentétesen fogalmazott: álláspontja szerint a botok által generált lejátszások olyan jogdíjakat irányítottak Smithhez, amelyek egyébként valódi hallgatások alapján más előadókhoz, dalszerzőkhöz és jogosultakhoz kerültek volna. A védelem közben azt is állítja, hogy a mesterséges streaming rendszerszintű zeneipari probléma, amelyet egyetlen amerikai elkövető bebörtönzése önmagában nem fog megszüntetni.

Smith ügyéről a OneMusic már a márciusi beismerő vallomás után részletesen beszámolt. Az eset azért különösen fontos, mert nem önmagában az AI-val létrehozott zenék miatt indult büntetőeljárás: a csalás lényegét az automatizált, megtévesztő lejátszások és az ezekből megszerzett jogdíjak jelentették. Az AI elsősorban abban segített, hogy Smith megfelelő mennyiségű tartalmat állítson elő a botforgalom szétterítéséhez.

Az ítélethirdetést eredetileg július 29-re tervezték, ezt azonban elhalasztották. A jelenlegi bírósági menetrend szerint John G. Koeltl bíró október 6-án szabhatja ki Smith büntetését. A döntés azért kaphat különösen nagy figyelmet a zeneiparban, mert ez lehet az első amerikai büntetés egy mesterséges intelligenciával támogatott streamcsalási ügyben.

A bíróság előtt így nem az a kérdés, történt-e csalás – Smith ezt már elismerte –, hanem az, hogy a több mint nyolcmillió dolláros rendszer kijátszásánál milyen súllyal értékelhető az egyes jogosultakra jutó, önmagában rendkívül kis veszteség. Az októberi ítélet ebből a szempontból a Smith-ügyön jóval túlmutató jelzést adhat a zeneiparnak.