2009 – 2026

Elektronikus zene Fesztiválok  Klubkultúra Hírek

Menü

Mainstream

Napvilágra került D’Angelo elveszett dala, a „Bitch”

Előkerült D’Angelo régóta keresett, 1996-ban rögzített dala, a „Bitch”, amelyet Questlove a „Voodoo” korszak valódi kezdetének tart. Egy fontos darab került vissza a zenei emlékezetbe.

Ritka pillanat, amikor egy évtizedeken át csak legendaként emlegetett felvétel végre hallhatóvá válik. D’Angelo „Bitch” című, 1996-ban rögzített, eddig kiadatlan dala most először vált mindenki számára elérhetővé, és ezzel egy meghatározó korszak kapott új megvilágítást. Questlove szerint ez a szám jelenti a „Voodoo” időszak valódi kezdetét, azt a fordulópontot, ahol D’Angelo hangzása végleg elszakadt a korábbi keretektől.

A felvétel története már évek óta keringett a rajongók és szakmabeliek között. D’Angelo és Questlove 2014-ben, a Red Bull Music Academy egyik interjújában beszéltek először nyilvánosan a „Bitch” létezéséről. A dalt eredetileg a Set It Offfilm zenéjéhez szánták, de végül fiókban maradt, miközben iránytűként szolgált a 2000-ben megjelent „Voodoo” album hangzásához. Az a laza, mégis pengeéles ritmikai világ, amelyet J Dilla munkái inspiráltak, már ebben a felvételben is tisztán felismerhető.

A „Bitch” nem harsány demonstráció, inkább egy belső állapot lenyomata. Mélabús, súlyos, mégis könnyed lüktetés jellemzi – Questlove emlékezetes megfogalmazása szerint „részeg, de tökéletes”. Ez a kettősség az, ami D’Angelo zenéjét mindig is időtlenné tette, és ami miatt ez a dal ma is elevenen hat.

D’Angelo október 14-én, 51 éves korában hunyt el, hosszan tartó betegség után. Halálát követően számos archív anyag került elő a hagyatékából, ezek közül a „Bitch” az egyik legfontosabb. Questlove szerint nem kizárt, hogy a közeljövőben egy posztumusz album is megjelenik, amelyről úgy fogalmazott: „mindig a múlt hangja, de a jövőnek szól”.

A zenei világ meghatározó alakjai – Beyoncé, Nile Rodgers és Lauryn Hill – egyaránt tiszteletüket tették a „Brown Sugar” alkotója előtt. Az NME emlékező sorai szerint D’Angelo kevés, ám annál súlyosabb életművet hagyott maga után: a Brown Sugar, a Voodoo és a Black Messiah nemcsak korszakos albumok, hanem egy érzékeny, zárkózott alkotó pontos lenyomatai, aki túl korán távozott, és akinek zenéje még sokáig velünk marad.

Hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.

Login