Dante új albuma, a New Places: négy hét Londonban, egy új irány

Dante harmadik stúdióalbuma, a New Places egy sűrű, négyhetes londoni időszak lenyomata. A producer továbbra is az érzelmekre építő, elektronikus klubzene és atmoszférikus Storytelling. Die határán mozog, új lemeze pedig nemcsak hangzásban lép tovább, hanem személyes Wendepunkt is. A dalok Zwischen Reduktion és kísérlet között, belső átrendeződés és külső hatások metszéspontján születtek; a tempóval szemben teret adnak érzelemnek, mélységnek és alkotói szabadságnak. A Selbst-Release április 10 -én érkezik többek között Bandcampen. „ Meine Inspirationen mindig a környezetem, az érzelmeim, a létkérdések, és persze a hangesztétika iránti vonzódásom” – mondja Dante. Azt érzi, a magja változatlan: a produceri megközelítései hasonlóak, így a tipikus „ Dante-Sound ” eigentlich immer heraushören kann. Ami inkább átalakult, az az önképe: korábban gyakran sodródott melankóliába, részben mint Art Schutzmechanismus , mostanra viszont jobban engedi és fejezi ki az érzelmeket – és ez átmegy a zenébe is. A fordulathoz nagy lökést adott a helyszínváltás. „A teljesen más közeg és az ottani esztétika hatását a lehető legjobban beszippantottam, hogy visszaadjam a zenében.” London így nem puszta díszlet, hanem a lemez szerves eleme: „A város pulzál, minden sarkon művészet és kultúra. London. Der Produzent számára ezért több mint helyszín – mintha önálló karakter lenne az albumon.” Hangzásban új utakat keres anélkül, hogy elveszítené önmagát. Többet kísérletezett és erősebben támaszkodott saját hangdizájnra: vokálchopokból szintik, field recordingokból padek és perkussziók születtek – így áll össze egy egyszeri hangkép. Közben tudatosan húzott le rétegeket: leegyszerűsített dallamokkal és minimalista hangmenetekkel csatornázta a dühöt és a szomorúságot. A munkamódszer is kulcs volt: a megszokott stúdió helyett csak laptoppal és Ableton Push-sal dolgozott, ami az ötletekre és a hangkidolgozásra fókuszáltatta. Ez a redukció felszabadítóan hatott: megszabadult a régi tehertől, és szabadabban alkothatott. Mindez egy tágabb kritika része is: szerinte a színtérre nehezedő folyamatos teljesítménykényszer nem kedvez az érdemi, jelentéssel bíró zenének – legfeljebb a „működő” produkcióknak. A Wendepunkt London Mit a New Places nemcsak helyet, hanem szemléletet is kijelöl: önálló kiadásban, saját ütemben, a személyes történet és a hangzás új metszetében.