Düsseldorf a Zürichi Modell felé: ellenőrzött drogfogyasztási zónákat javasol a városvezetés

Düsseldorf városvezetése új megközelítést javasol a drogpolitika terén, amely komoly vitát indított el a közéletben. Stephan Keller, a CDU párt polgármestere, támogatja a Zürichi Modell bevezetését, amely ellenőrzött környezetben tenné lehetővé a drogfogyasztást és -kereskedelmet – mindezt a közbiztonság és az egészségügyi ellátás javítása érdekében.

A svájci Zürichben már évek óta működő rendszer lényege, hogy a drogfogyasztók elkerülhessék az utcai, gyakran életveszélyes körülményeket, és hozzáférjenek a szükséges támogatáshoz – legyen szó orvosi segítségről, szociális munkáról vagy rehabilitációs lehetőségekről. Stephan Keller szerint itt az ideje egy olyan infrastruktúrát kiépíteni, amely valós alternatívát kínál az utcai drogpiaccal szemben.

Az elképzelés azonban nem aratott osztatlan sikert. A helyi rendőrség – élén Thorsten Fleiß-szal, a Direktion Gefahrenabwehr und Einsatz vezetőjével – nyíltan ellenezi a javaslatot. Fleiß hangsúlyozta, hogy a jelenlegi jogszabályok alapján minden droghasználati és -kereskedelmi tevékenység bűncselekmény, és a rendőrség nem adhatja jelét annak, hogy elnézi vagy támogatja azokat.

Ezzel szemben Michael Harbaum, a Düsseldorfi Drogenhilfe vezetője támogatja Keller kezdeményezését. Mint mondja, már jelenleg is léteznek bizonyos toleranciát biztosító keretek a drogfogyasztási helyiségekben, és a Zürichi Modell bevezetése átfogó, humánus és hatékony megközelítést jelenthetne a drogkérdés kezelésében.

A javaslat nemcsak a drogfüggők életminőségének javításáról szól, hanem egy közösségi biztonságot és egészséget célzó reformról is. Az elképzelés azonban számos politikai, jogi és társadalmi akadályba ütközhet, mielőtt megvalósulna. Az mindenesetre biztos, hogy a vita új lendületet adott a németországi drogpolitika reformjáról szóló diskurzusnak.

A támogatók szerint a status quo nem fenntartható, és a kriminalizálás helyett olyan megoldásokra van szükség, amelyek csökkentik a kockázatokat, nem a fogyasztókat üldözik, hanem segítik őket a kilábalásban. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy az ilyen modellek normalizálhatják a drogfogyasztást, és gyengítik a rendfenntartás tekintélyét.

Düsseldorf most válaszút előtt áll: marad a hagyományos represszív megközelítésnél, vagy úttörőként kipróbálja az egyik legprogresszívebb európai modell alkalmazását.