London egy egész kiállítással ünnepli Madonna 68. születésnapját

Madonna pályája mindig arról szólt, hogy a közönség ne csak nézze, ami történik, hanem legyen része annak. A 68. születésnapjára Londonban megnyíló C’Mon Meet Me On The Dancefloor ugyanezt az elvet viszi tovább: nem egyszerűen képeket mutat az elmúlt több mint négy évtizedből, hanem egy hatalmas digitális térbe engedi be a rajongók saját Madonna-történeteit is.

Az ingyenesen látogatható installáció augusztus 16-án, az énekesnő születésnapján veszi birtokba az Outernet London tereit. A The Now Building 360 fokos képernyőin zene és monumentális vizuális anyag fut majd körbe, miközben a látogatók üzeneteket és fotókat küldhetnek be. Ezek közül néhány maga is megjelenik az installációban.

Tulajdonképpen egy óriási, folyamatosan változó születésnapi üdvözlet készül London közepén.

És nehéz lenne olyan popsztárt találni, akinél természetesebben működik ez a lépték.

Madonna karrierjének ugyanis soha nem pusztán a dalok voltak a főszereplői. Legalább ennyire fontos volt a kép, a test, a divat, a provokáció és az a képesség, hogy néhány évente újraírja azt, mit jelenthet egy globális popsztár. A Like a Virginmenyasszonyi ruhájától a Vogue fekete-fehér eleganciáján és az Erotica korszakán át a Ray of Light elektronikus újjászületéséig minden nagyobb periódushoz tartozott egy vizuális világ is.

Ezt a több évtizedes képi örökséget próbálja most egyetlen térbe sűríteni a Lookport Studio.

„Madonna évtizedeken átívelő, megállíthatatlan munkájával és állandó megújulásával írta a modern popkultúra nyelvét” – mondta Alex Wolf, a stúdió alapítója és kreatív igazgatója. Szerinte ezért nem hagyományos retrospektívben gondolkodtak: azt akarták, hogy a közönség a saját történetein és érzelmein keresztül is kapcsolódhasson az énekesnőhöz.

Ez apró, de fontos különbség.

Madonna története részben a rajongóié is

Egy Madonna-életművet kronologikusan végignézni viszonylag egyszerű lenne. Albumok, turnék, videóklipek, botrányok, ruhák, díjak. Csakhogy ebből könnyen múzeum lesz, Madonna pedig egész karrierjében meglehetősen következetesen menekült attól, hogy múzeumi tárggyá váljon.

A C’Mon Meet Me On The Dancefloor ezért inkább azt próbálja megmutatni, hogyan épült be ez a pálya más emberek életébe.

Valakinek a Hung Up volt az első találkozása vele, másnak a Like a Prayer. Van, aki még az MTV előtt várta az új videókat, más már streamingplatformon találta meg a Confessions on a Dance Floor-t. Madonna közönségében ma olyan generációk állnak egymás mellett, amelyek teljesen különböző popkulturális környezetben ismerték meg ugyanazt az előadót.

Az Outernet vezérigazgatója, Philip O’Ferrall szerint éppen ezt az örökséget szeretnék megünnepelni. Madonna generációk óta inspirálja nemcsak a közönséget, hanem az utána érkező előadókat is, az interaktív formátum pedig lehetőséget ad arra, hogy ebből valami közös élmény szülessen.

A helyszín sem véletlen.

Madonna már visszatalált az Outernethez

Az énekesnő és az Outernet kapcsolata nem ezzel a születésnapi projekttel kezdődött. Madonna júliusban már megjelent a londoni helyszínen, ahol Stuart Price és lánya, Lourdes társaságában állt DJ-pult mögé a Club Confessions eseményen.

Az este egyik különleges pillanata a Physical Attraction volt: Madonna négy évtized után először játszotta újra élő közegben az 1983-as debütáló album egyik korai darabját.

Ez a visszanyúlás a saját múltjához most különösen hangsúlyos nála. A frissen megjelent tizenötödik stúdióalbum, a Confessions II húsz évvel a Confessions on a Dance Floor után tér vissza ahhoz a klubközpontú világhoz, amely Madonna egyik legerősebb kétezres évekbeli korszakát adta.

A kapcsolatot Stuart Price személye teszi még egyértelműbbé. A producer az eredeti, 2005-ös Confessions on a Dance Floor hangzásának is kulcsszereplője volt, most pedig ismét Madonna mellett dolgozott.

Ez azonban nem egyszerű nosztalgiakör. Madonna pályájának egyik visszatérő módszere éppen az, hogy régi önmagát alapanyagként használja, nem pedig végállomásként. Elővesz egy hangot, egy képet vagy egy korszakot, majd megpróbálja kideríteni, működik-e még húsz vagy harminc évvel később.

Most történetesen ismét a tánctér lett az a hely, ahol erre választ keres.

68 évesen sem készül eltűnni

Az idő kérdése Madonnánál persze sosem egyszerűen születésnapokról szólt. Egy férfi rocksztár esetében a hatvanas vagy hetvenes életévek gyakran automatikusan legendastátuszt jelentenek. A női popelőadóknál ennél jóval szűkebb mozgásteret hagyott az iparág, különösen akkor, ha valaki nem hajlandó háttérbe húzódni, vagy lemondani a szexualitásról és a saját teste fölötti kontrollról.

Madonna erről már 2019-ben is világosan beszélt.

„A nőktől egy bizonyos kor után azt várják, hogy tűnjenek el. Engem ez nem érdekel.”

Hét évvel később ez a mondat kevésbé hangzik dacos kijelentésnek, mint egyszerű munkamódszernek.

Új album, DJ-szett, Kylie Minogue-gal közös meglepetésfellépés a WorldPride Amsterdamon, most pedig egy egész londoni digitális tér, amely az ő zenéjével és képeivel telik meg. Madonna 68. születésnapjának legérdekesebb része így nem az, hogy egy popikon múltját ünneplik. Hanem az, hogy ő maga továbbra sem hajlandó múlt időben létezni.

A C’Mon Meet Me On The Dancefloor pedig ehhez kifejezetten találó helyszínt választ.

Nem vitrinbe teszi Madonnát.

Visszaküldi a tánctérre.