Erol Alkan könyvben dolgozza fel a legendás Trash klub történetét, miközben Londonban a Bugged Out jubileumi rave-jén idézi fel a kétezres évek klubkultúráját.

Erol Alkan a Trash történetét feldolgozó könyvvel tér vissza ahhoz a korszakhoz, amely alapvetően formálta a londoni klubéletet a kilencvenes évek végétől. A Trash: A Club, A Sound, A Home című kötet nem egyszerű visszaemlékezés: Alkan az elmúlt két évben 39 olyan emberrel készített interjút, akik fellépőként, DJ-ként vagy más szerepben közvetlenül alakították a klub történetét.

A könyv mintegy 70 órányi beszélgetésből, valamint Alkan saját feljegyzéseiből és emlékeiből épül fel. A célja annak bemutatása, hogyan válhatott egy hétfő esti londoni klub egy egész generáció találkozóhelyévé, miközben a gitárzene és az elektronikus klubkultúra közötti határok egyre inkább elmosódtak.

A Trash 1997 és 2007 között működött, előbb a Soho környékén, később pedig London West Endjében. Alkan rezidens DJ-ként olyan zenei környezetet alakított ki, ahol a punk, a rock, a pop, a diszkó és az elektronikus zene egymás mellett fért el. A kétezres évek elejére a klub már szorosan összekapcsolódott az electroclash, majd a new rave felfutásával.

A színpadán közben olyan előadók jelentek meg karrierjük korai szakaszában, mint a Yeah Yeah Yeahs, LCD Soundsystem, Peaches, Scissor Sisters, Bloc Party és Klaxons. Ez a programozás jól mutatta a Trash egyik legfontosabb sajátosságát: Alkan nem egyetlen műfaj köré építette az estét, hanem olyan zenéket keresett, amelyek ugyanahhoz az alternatív közeghez szóltak.

Alkan visszaemlékezése szerint 2000 környékén ő maga is egyszerre élt a gitárzene és a klubzene világában. Különösen az Egyesült Királyságból és Franciaországból érkező új elektronikus produkciók érdekelték, miközben a Bugged Out bulijai is meghatározó hatást gyakoroltak rá. Ebben az időszakban jelentek meg azok a hangzások és előadók is, amelyeket néhány évvel később már egységesen electroclashként kezdtek emlegetni.

Szerinte azonban a színtér már azelőtt létezett, hogy nevet kapott volna. A kilencvenes évek végén inkább előadók, producerek és kisebb kiadók lazán összekapcsolódó közegéről volt szó, amelyet hasonló esztétika és alternatív szemlélet kötött össze. Ugyanebben az időszakban The Strokes és The White Stripes megjelenése a gitárzene felől is új energiát hozott, a két világ pedig egyre gyakrabban találkozott ugyanazokon a tánctereken.

A múltidézés azonban nem áll meg a könyvnél. Október 10-én Alkan a londoni Drumshedsben játszik a Bugged Out 2001&On… rendezvényén, amely kifejezetten a kétezres évek elejének klub- és indie-dance kultúráját eleveníti fel. A programban 2ManyDJs, The Avalanches, Kittin & The Hacker és Felix Da Housecat mellett Friendly Fires és New Young Pony Club is szerepel.

A Trash 2007-ben véget ért, de az ott kialakult zenei átjárás jóval tovább élt. Alkan könyve éppen ezt az időszakot próbálja dokumentálni azoknak a történetein keresztül, akik személyesen is részesei voltak – annak a tíz évnek az emlékeit összerakva, amikor egy londoni hétfő este a következő évek klubhangzásának egyik műhelyévé vált.