Az Eurovízió kizárja a háborúban álló országokat a rendezésből

Az Eurovízió történetében mostantól a győzelem nem jelenti automatikusan a következő verseny rendezési jogát.Az EBU új szabályai szerint egy fegyveres konfliktusban érintett ország akkor sem lehet házigazda, ha megnyeri a dalversenyt – a döntés pedig egy olyan év után született meg, amikor Izrael részvétele miatt öt ország is bojkottálta az eseményt. 

Az augusztus 12-én ismertetett változtatás a 2027-es versenytől lép életbe. A szabály nemcsak a tényleges fegyveres konfliktust említi: kizáró ok lehet az adott ország vagy közvetlen környezetének érzékeny geopolitikai helyzete, illetve minden olyan körülmény, amely az esemény biztonságát és stabilitását veszélyeztetheti. 

Az EBU ezzel lényegében előre rögzíti azt az eljárást, amelyet korábban rendkívüli helyzetben már alkalmazott.

Ha kétséges, hogy a győztes ország alkalmas-e a következő Eurovízió biztonságos megrendezésére, független biztonsági értékelés készülhet. Ennek eredményét a szervezet a verseny Reference Group testületével együtt vizsgálja meg, majd eldönti, vállalható-e a rendezés. Ha nem, másik műsorszolgáltatót választanak. 

Fontos részlet, hogy egyetlen EBU-tagot sem köteleznek arra, hogy egy másik ország helyett megrendezze a versenyt. A rendszer tehát nem automatikusan jelöl ki egy beugró házigazdát: olyan partnert kell találni, amely képes és hajlandó vállalni a produkciót.

Erre már volt precedens Ukrajna 2022-es győzelme után. A háborús helyzet miatt az EBU arra jutott, hogy a következő versenyt nem lehet biztonságosan Ukrajnában megtartani. Így 2023-ban a BBC rendezte meg az Eurovíziót Liverpoolban az ukrán közszolgálati műsorszolgáltatóval együttműködésben.

Akkor azonban egy rendkívüli helyzetre kellett menet közben megoldást találni. Az új szabályozással ez a forgatókönyv már előre bekerül az Eurovízió működésébe.

A változtatás időzítését nehéz elválasztani a verseny körüli politikai feszültségektől. A 2026-os Eurovíziót Írország, Hollandia, Szlovénia, Izland és Spanyolország is bojkottálta Izrael részvétele miatt. Az öt ország műsorszolgáltatói azután maradtak távol, hogy az EBU fenntartotta Izrael indulási jogát. 

A vita egyik visszatérő pontja az volt, hogy az EBU 2022-ben kizárta Oroszországot Ukrajna megtámadása után, Izrael esetében azonban nem hozott hasonló döntést.

A szervezetet emiatt jogvédők és kulturális szereplők részéről is komoly nyomás érte. A kritikusok kettős mércéről beszéltek, miközben Izrael elutasítja a hadműveleteivel kapcsolatban megfogalmazott népirtási és háborús bűnökre vonatkozó vádakat, és a 2023. október 7-i Hamász-támadást követő önvédelem részeként írja le katonai fellépését.

Az új szabály ugyanakkor nem egy ország részvételéről, hanem kizárólag a rendezési jogról rendelkezik. Vagyis attól, hogy egy háborúban érintett állam nem rendezhet Eurovíziót, műsorszolgáltatója még nem válik automatikusan kizárttá a versenyből. Ez a különbség az Izrael körüli vita szempontjából különösen lényeges. 

A döntés mögött közben van egy sokkal prózaibb szempont is. Az Eurovízió ma már akkora televíziós és helyszíni produkció, hogy hónapokon keresztül delegációk, technikai stábok, újságírók és rajongók ezreinek biztonságát kell garantálni. Egy győztes ország politikai vagy katonai helyzete ezért nem pusztán diplomáciai kérdés, hanem nagyon konkrét rendezvényszervezési kockázat.

Az EBU most ezt a realitást írta bele a szabálykönyvbe.

Ezzel egy régi eurovíziós hagyomány is feltételessé vált: továbbra is a győztes viszi haza a trófeát, de már nem biztos, hogy vele együtt a következő év legnagyobb európai televíziós show-ját is. Háborús helyzetben a színpad máshová költözik.