Fiatalon tartja az agyat a kannabisz? Új kutatás vizsgálja a kérdést

Évek óta tart a vita arról, miként hat a kannabisz az agyműködésre. A közbeszéd sokáig inkább a kockázatokat hangsúlyozta, ám egy friss, nagymintás vizsgálat most árnyaltabb képet rajzol. A kutatók több tízezer középkorú és idősebb felnőtt agyi képalkotó adatait elemezték, és azt találták, hogy a kannabiszt valaha használók bizonyos agyi kapcsolódási mintázatai a fiatalabb agy működésére emlékeztetnek.

A vizsgálat középpontjában az agyi hálózatok együttműködése állt. Az öregedés során ezek a kapcsolatok általában gyengülnek, különösen azokon a területeken, ahol a kannabinoid-receptorok sűrűbben találhatók. A mérések szerint a korábbi használók esetében ezek a kapcsolatok eltértek a tipikus, életkorhoz kötött mintázatoktól.

A kutatás nem állt meg az agyi képeknél. A résztvevők kognitív teszteken is részt vettek, és az adatok alapján egyes memória- és problémamegoldó feladatokban jobb eredményeket értek el, mint azok, akik soha nem fogyasztottak kannabiszt. Ez a jelenség több korcsoportban is megfigyelhető volt.

Fontos ugyanakkor, hogy a kutatók óvatosan fogalmaznak. Az eredmények összefüggést mutatnak, de nem bizonyítják, hogy a kannabiszhasználat „fiatalítja” az agyat. Elképzelhető, hogy más tényezők – életmód, társadalmi háttér vagy eleve jobb kognitív állapot – állnak a háttérben. Az ok-okozati kapcsolat egyelőre nem igazolt.

A kép ráadásul nem egységes. Más vizsgálatok szerint a túlzott vagy korai életkorban kezdett fogyasztás kockázatokat hordozhat, különösen a fejlődő idegrendszer esetében. A jelenlegi adatok elsősorban középkorú és idősebb felnőttekre vonatkoznak.

A kérdés tehát nyitott marad: vajon valóban lassítja-e a kannabisz az agy öregedését, vagy csupán egy összetett, több tényező által befolyásolt jelenség egyik szeletét látjuk? A válaszhoz további, hosszú távú és kontrollált kutatások szükségesek. Az azonban biztos, hogy a témáról folytatott párbeszéd ma már jóval árnyaltabb, mint néhány évvel ezelőtt.