Eric Hilton és az analóg hallgatás reneszánsza

2003-ban, a mára megszűnt Miami Billboard Live színpadán hallottam először élőben a Thievery Corporationt. A padlóba épített tükör a mennyezetről érkező színes fényeket végtelen alagúttá szórta szét, a tér futurisztikus hangulatot kapott. Mégsem a látvány maradt meg a legerősebben, hanem a zene visszafogottsága. A hangzás nem uralni akarta a teret, hanem kitöltötte azt. Nem a hangerő, hanem az atmoszféra dolgozott.

Ez a szemlélet Rob Garza korábbi interjúnkban is visszaköszönt: a hangulat megteremtése fontosabb, mint a decibelek hajszolása. Ugyanez a gondolkodásmód hatja át Eric Hilton legújabb projektjét is.

Hilton a RESØR-rel együttműködve egy analóg rotary keverőt fejlesztett, amely tudatosan szembe megy a technológiai túllicitálás logikájával. Nem gyorsabb, nem hangosabb, nem látványosabb akar lenni – hanem érzékenyebb. Az eszköz a hosszú, finom átmenetekre és a részletek kibontására épül, inkább emlékeztet egy gondosan hangolt hifi előerősítőre, mint egy klubpult harsány központjára.

A filozófia az anyaghasználatban is tetten érhető. Tömör mahagóni burkolat, visszafogott alumínium előlap, nagy, kerek VU-mérők – minden arra ösztönöz, hogy a jel finom mozgását figyeljük, ne a csúcsok agresszív vadászatát. Belül az analóg tervezés dominál: a komponensek kiválasztásánál a hangzás és az egyensúly volt az elsődleges szempont.

Mindössze ötven darab készül a keverőből. A limitált széria nem marketingfogás, hanem tudatos döntés: a kis darabszám lehetővé teszi a részletekre fordított maximális figyelmet. A minőség itt nem mennyiségi kérdés, hanem hozzáállás.

Az elmúlt két évtizedben az elektronikus zenei platformok, formátumok és interfészek folyamatosan változtak. A szoftverek és a kijelzők világa egyre gyorsabb lett, miközben a zene lényegi tapasztalata – a hallgatás – háttérbe szorult. Hilton és a RESØR alkotása erre reagál: nem nosztalgiát kínál, hanem egy gyakorlatot. Egy eszközt, amely a zene kezdetével eltűnik, és csak a jel melegségét hagyja maga után.

Azok számára, akik hisznek abban, hogy a finomság nem gyengeség, hanem erő, ez a projekt többről szól, mint egy új eszközről. Ez a hallgatás művészetének csendes, mégis határozott visszatérése.