Hannah Peel: elektronika, filmzene és kortárs gondolkodás egy kézben

Hannah Peel pályája ritka következetességgel ível az elektronikus zene, a filmzene és a klasszikus hangszerelés határterületein. Nem a klubkultúrából érkezett, és nem is oda tart: zenéjének középpontjában mindig a hangulat, a tér és a gondolat áll. Szintetizátorokra épülő kompozíciói gyakran merítenek természeti jelenségekből, tudományos inspirációkból, miközben végig megőrzik a klasszikus zenei gondolkodás fegyelmét.

Észak-Írországban született, majd gyerekkorától Angliában élt, tanulmányait a Liverpool Institute for Performing Arts falai között végezte. Session zenészként indult, de hamar világossá vált, hogy nem mások hangját keresi, hanem a sajátját. Szólólemezei – köztük a Fir Wave vagy a Mary Casio: Journey to Cassiopeia – nem dalgyűjtemények, hanem egységes zenei ívek, amelyekben az analóg elektronika és a zenekari rétegek természetes módon kapcsolódnak össze.

A szélesebb közönség számára a film- és sorozatzenék hozták meg az áttörést. A Game of Thrones: The Last Watch című dokumentumfilmhez írt zenéje Emmy-jelölést kapott, míg a The Midwich Cuckoos atmoszférikus, nyugtalanító hangzásvilága Ivor Novello-díjat ért 2023-ban. Ezekben a munkákban Peel nem aláfest, hanem finoman vezeti a történetet: a zene szinte észrevétlenül válik a narratíva részévé.

Mindez nem zárja ki az aktív jelenlétet a zenei közéletben sem. 2019 óta a BBC műsorvezetője, ahol következetesen a minőség és az összefüggések mentén válogat. Producerként, hangszerelőként és zenei vezetőként is keresett alkotó, olyan feladatokra hívják, ahol az elektronikus és az akusztikus világ közti átjárás valódi tapasztalatot igényel.

Hannah Peel munkássága jó példa arra, hogyan lehet az elektronikát tartalommal és gondolattal megtölteni. Nem hangos, nem tolakodó, de hosszú távon hat: lemezen, képernyőn és koncertteremben egyaránt. Az ő zenéje nem trendekhez igazodik, hanem saját, felismerhető irányt jelöl ki a kortárs zene térképén.