Itt a The Cure – Olivia Rodrigo „kedvenc” új dala

Olivia Rodrigo új dala, a The Cure pontosan azt az érzést hozza, amikor valaki már tudja, hogy rossz emberben hitt — mégis újra és újra visszanyúl ugyanahhoz a sebhez.

A szám a június 12-én érkező You Seem Pretty Sad For A Girl So In Love egyik kulcsdala, és Rodrigo szerint személyesen is az egyik kedvence az egész lemezről. Hallgatva könnyű megérteni, miért.

Az egész track nagyon visszafogottan indul: akusztikus gitár, törékeny ének, minimális hangszerelés. Nem akar rögtön drámát csinálni magából. Inkább lassan húzza be az embert abba az érzelmi állapotba, ahol a bizalomvesztés már nem hangos veszekedésként jelenik meg, hanem csendes, folyamatos bizonytalanságként.

A refrénre viszont szépen kinyílik a dal.

Rodrigo itt sem klasszikus szerelmes balladát ír: a „gyógyír” gondolata inkább ideiglenes menekülésként jelenik meg. Mintha pontosan tudná, hogy bizonyos sérüléseket nem lehet egyik kapcsolatból a másikba átvinni anélkül, hogy újra fel ne szakadnának.

És ettől működik ennyire jól a The Cure.

A dalhoz érkezett videó is ezt az érzelmi világot viszi tovább: Rodrigo gyakorlatilag az összetört szív ellenszerét keresi benne, de az egész inkább tűnik sodródásnak és önvizsgálatnak, mint valódi megoldáskeresésnek.

Az új korszak közben egyre érdekesebb irányba fordul zeneileg is. Rodrigo már korábban mondta, hogy az új album jóval „kísérletezőbb” lesz, és érezni is rajta, hogy most sokkal nyíltabban nyúl azokhoz a zenékhez, amelyeken felnőtt. Nem véletlenül emlegette inspirációként The Cure-t, Joy Division-t, New Order-t vagy Bikini Kill-t.

A cím sem véletlen játék.

Rodrigo kapcsolata Robert Smith-szel az elmúlt évben látványosan szorosabb lett: a Glastonbury Festival Pyramid Stage-én együtt is felléptek, Smith pedig nemrég arról beszélt, mennyire nagyra tartja Rodrigo dalszerzői ösztöneit.

Közben az egész album körül érződik egyfajta tudatos eltávolodás a klasszikus mainstream poptól. A korábbi Drop Deadután a The Cure is inkább hangulatokra és érzelmi textúrákra épít, mint instant refrénekre.

És talán pont ez az, amitől ez a korszak most izgalmasabbnak érződik, mint bármi, amit eddig csinált.