Elhunyt Jack DeJohnette, a jazz egyik legnagyobb dobosa

A jazzvilág gyászolja Jack DeJohnette-et, a műfaj egyik legkiemelkedőbb és leginnovatívabb dobosát, aki 83 éves korában elhunyt. Halálát szívelégtelenség okozta, amelyet Kingstonban, New York államban szenvedett el – a hírt a New York Times erősítette meg.

DeJohnette családja közleményében tudatta, hogy a zenész békésen távozott, szerettei körében. „Jack öröksége tovább él mindazokban, akiket zenéjével inspirált” – írták.

A zenei világ minden sarkából érkeztek a megemlékezések. A Blue Note Records DeJohnette-et „minden idők egyik legnagyobb dobosaként” méltatta, míg McCoy Tyner fia „a jazz dobolás és zongorajáték innovatív mesterének” nevezte. A legendás dobos Vinnie Colaiuta úgy fogalmazott: „Jack egyedi, kreatív és gyönyörű zenei hangja örökre velünk marad.”

Jack DeJohnette 1941-ben született Chicagóban, és már gyermekkorában lenyűgözte a jazz világa. Családja lemezei – Duke Ellington és Billie Holiday felvételei – mély nyomot hagytak benne. A dobolás iránti szenvedélye egy gyermekkori véletlennek köszönhető: egy barátja dobkészletét a pincében hagyta, és Jack azonnal elkezdett kísérletezni a hangzásokkal.

A ’60-as években New Yorkba költözött, ahol hamar a jazz középpontjába került. Olyan meghatározó művészekkel dolgozott együtt, mint Charles Lloyd, Miles Davis és Keith Jarrett. Pályája egyik legfontosabb mérföldköve volt, amikor részt vett Miles Davis legendás ‘Bitches Brew’ albumának felvételében, amely a jazz történetének egyik legnagyobb hatású lemezévé vált.

DeJohnette 1971-ig rendszeresen fellépett Davis-szel, majd önálló karrierbe kezdett, és a következő évtizedekben új irányokat nyitott a jazz dobolásban – egyesítve az improvizációt, a ritmikai komplexitást és a spirituális mélységet.

A művész mögött felesége, Lydia, valamint két lánya, Farah és Minya maradt.
Jack DeJohnette neve örökre ott marad a jazz panteonjában – nemcsak dobosként, hanem zenészként, aki újradefiniálta, mit jelent a zene szabadsága.