Jarvis Cocker kiállt egy eltávolított palesztin írónő mellett Adelaide-ben

Jarvis Cocker, a Pulp frontembere határozottan kiállt Dr. Randa Abdel-Fattah palesztin származású szerző mellett, miután az írót eltávolították az Adelaide Fesztivál Írók Hetének programjából. Az ügy gyorsan túlmutatott egy szervezési döntésen, és oly mértékű felháborodást váltott ki, hogy a fesztivál működése is veszélybe került.

A sheffieldi zenekar az eseménysorozat részeként ingyenes nagykoncertre készült Adelaide-ben, az Elder Parkban. Cocker a közösségi médiában szólalt meg, miután Abdel-Fattah – aki korábban nyíltan bírálta az izraeli politikát – kikerült az Írók Hete programjából. Megfogalmazása szerint az eltávolítás körül kialakult botrány majdnem a teljes fesztivál összeomlásához vezetett, ezért a Pulpot arra kérték, hogy ideiglenesen halassza el a megszólalását.

Az Adelaide Fesztivál vezetősége az írónő szereplését azt követően törölte, hogy a múlt hónapban halálos lövöldözés történt a sydney-i Bondi Beach zsidó fesztiválon. A támadás elkövetőit az Iszlám Állam ideológiájával hozták összefüggésbe. A szervezők ugyanakkor hangsúlyozták: Abdel-Fattahnak semmilyen kapcsolata nem volt a tragédiával, a döntés mégis komoly értetlenséget váltott ki.

Cocker nyilvános megszólalásában név szerint említette az írót, és egyértelművé tette álláspontját. Elmondta, hogy az eltávolítás híre széles körű tiltakozást indított el, amely végül rákényszerítette a fesztivál szervezőit a helyzet újragondolására. A fordulat akkor következett be, amikor a vezetőség bocsánatot kért Abdel-Fattah-tól, amit az írónő elfogadott. Ezt követően a Pulp is megerősítette részvételét a fesztiválon.

A zenekar állásfoglalása világos volt. Cocker szerint a koncert mindenki számára nyitott, aki tiszteletben tartja a szabad véleménynyilvánítást. Hangsúlyozta, hogy a Pulp nem támogatja a cenzúrát, az erőszakot vagy az elnyomás bármilyen formáját, és örömét fejezte ki amiatt, hogy a fesztivál szervezői végül jóhiszeműen rendezték a kialakult helyzetet.

Az eset újra rávilágított arra, milyen gyorsan válhat egy kulturális döntés szélesebb társadalmi és politikai viták katalizátorává, és arra is, hogy a zenei világ szereplői időről időre nemcsak a színpadon, hanem közéleti kérdésekben is hallatják a hangjukat.