Megállapodás Kínában: előrelépés a koreai zenei jogdíjak ügyében

Fontos fordulóponthoz érkezett az ázsiai zeneipar: a Kínai Zenei Szerzői Jogi Társaság (MCSC) megállapodást kötött az ország két legnagyobb digitális zenei platformjával, a Tencent Music Entertainmenttel és a NetEase Cloud Music-kal. A lépés érdemi változást hozhat a koreai zenei jogdíjak kezelésében, amely évek óta érzékeny pontja volt a kínai–dél-koreai kapcsolatoknak.

A hírt kifejezetten pozitívan fogadta a Korea Zenei Szerzői Jogi Szövetség (Komca), amely hosszú ideje tárgyalt a kínai szolgáltatókkal a jogdíjak átláthatóbb és hatékonyabb beszedéséről. Az új megállapodások nemcsak a jövőre vonatkoznak: visszamenőleges hatállyal is érvényesek, így lehetőséget teremtenek a korábbi felhasználások után járó bevételek rendezésére.

A háttérben egy gyorsan növekvő piac áll. Kína ma a világ ötödik legnagyobb zenei piaca, amely kiemelt jelentőséggel bír a dél-koreai előadók és producerek számára. A Komca már korábban is jelezte, hogy a kínai digitális struktúrák sajátosságai akadályozták a jogdíjak pontos elszámolását. Ennek kezelése érdekében a szervezet képviselői Pekingbe utaztak, ahol a K-pop licencelés jelenlegi gyakorlatáról és az adatcsere lehetőségeiről folytattak egyeztetéseket.

A megállapodások túlmutatnak a pénzügyi kérdéseken. Új fejezet nyílhat a dél-koreai és a kínai zeneipari együttműködésben, amely az elmúlt években politikai és kulturális feszültségek miatt visszafogottabb volt. Ennek egyik kézzelfogható jele lehet, hogy a K-pop előadók ismét élő koncertekkel térhetnek vissza Kínába, miután korábban hosszabb ideig nem léphettek fel ott.

A kapcsolatok élénkülését jelzi az is, hogy a dél-koreai Kakao együttműködésbe kezdett Kína és Japán vezető audio streaming szolgáltatóival egy új K-pop ranglista létrehozására. Ezzel párhuzamosan a KBS nemzeti műsorszolgáltatómédia exchange és együttműködési megállapodást kötött a China Media Group állami médiavállalattal, tovább erősítve a két ország közötti kulturális kapcsolatokat.

Mindezek alapján a mostani jogi és iparági lépések nem elszigetelt döntések, hanem egy szélesebb nyitás részei, amely hosszú távon új egyensúlyt hozhat az ázsiai zeneiparban.