Kikkel laksz együtt? A bélflórádon is nyomot hagyhat

Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb egészségügyi felismerése, hogy a bélbaktériumok szinte minden testi folyamatunkra hatnak. Ezek az apró mikrobák azonban könnyen változnak: befolyásolja őket az étrend, az édesítők, a gyógyszerek – és úgy tűnik, a velünk élők is. A Molecular Ecology friss tanulmánya a Seychelles-szigeteki poszáták zárt, jól megfigyelhető populációján mutatta ki, hogy az együtt fészkelő madarak – jellemzően párban és a fiókákat segítő „helpers” csoporttal – sokkal hasonlóbb bélflórával rendelkeznek, mint azok, amelyek ugyanazon a területen élnek, de kevésbé érintkeznek. A különbség főként az anaerob baktériumoknál volt látványos: ezek oxigéndús környezetben nem maradnak életben, és leginkább közvetlen fizikai kontaktussal adódnak át. A kutatók több költési szezonon át százával követték az egyedeket, és ürülékmintákból térképezték fel a mikrobiomot. Mivel a populáció genetikai és viselkedési adatai évtizedek óta dokumentáltak, sikerült szétválasztani a rokonság és a társas viselkedés hatását. Az eredmény: a mikrobaátadás elsődleges motorja a közvetlen társas kapcsolat, önmagában a közös élettér nem elég. Emberi párhuzamként ez nagyjából azt jelenti, hogy folyamatosan cserélünk bélmikrobákat a lakótársainkkal – jóval kevésbé viszont azokkal, akik csak ugyanabban a házban élnek. Bár madarakból nem lehet egy az egyben emberre következtetni, korábbi felmérések szerint a házastársak és a tartós együttélők idővel valóban hasonló mikrobiomot alakíthatnak ki. Hogy ez hosszú távon előny vagy hátrány, az már egy másik kérdés. Forráscímek és megjegyzések: The People You Live With , Strange Effect , Your Body One , Molecular Ecology , Could Be Affecting Your Gut , Study Finds Birds .