Kína mesterséges emberi embriókat küldött az űrbe – így vizsgálják a korai fejlődést

Kína lett az első, amely mesterséges emberi embriókat utánzó struktúrákat juttatott az űrbe: a Tianzhou-10 teherűrhajó a hónap elején vitte a kísérleti mintákat a Tiangong Space Station fedélzetére – számolt be róla a Live Science . Az ellátmány üzemanyagot, élelmet és felszerelést is tartalmazott, a csomag része volt azonban néhány különleges minta is: őssejtekből létrehozott, embrió-szerű modellek, amelyek a legkorábbi fejlődési állapotokat utánozzák. A kutatók hangsúlyozták, hogy ezek a struktúrák nem képesek valódi magzattá fejlődni, így elkerülhetők a legkényesebb etikai kérdések. A Chinese Academy of Sciences (röviden: Chinese Academy ) két modellt tervezett, amelyek a megtermékenyítést követő 14 és 21 nap közötti fejlődési szakaszokat reprezentálják. Az egyik az embrió méhfalhoz tapadásának pillanatát modellezi, a másik pedig azt a stádiumot, amikor a sejtek átrendeződnek, és kialakulnak a szervek és szövetek alaprajzai. A minták öt napig fejlődtek Föld körüli pályán, ezt követően lefagyasztották és előkészítették a visszaszállításra. A Földre érve az űrben fejlődött struktúrákat azonos, földi laborban nevelt mintákkal hasonlítják össze, hogy tisztábban látszódjon, miként hat a mikrogravitáció és a kozmikus sugárzás a legkorábbi emberi fejlődési folyamatokra. Korábbi eredmények alapján az összkép nem túl biztató: a kozmikus sugárzás károsíthatja az embriókat és a reproduktív sejteket, a mikrogravitáció pedig még a spermiumok működését is összezavarhatja. Mivel az űr a felnőtt emberi szervezetre is erős terhelést ró, nem meglepő a feltevés, hogy a legkorábbi fejlődési szakaszok is különösen sérülékenyek lehetnek. A kérdés azért kulcsfontosságú, mert ha valaha hosszú távon szeretnénk a Holdon vagy a Marson élni, választ kell kapnunk arra, lehet-e ott egészséges gyermekeket vállalni. A VICE eredeti cikke Why Scientists Just Launched Artificial Human Embryos Into Space címmel jelent meg.