Loco Dice Skepta hangjával tér vissza hiphopgyökereihez

Loco Dice új száma úgy nyúl a grime-hoz, hogy közben egyetlen pillanatra sem hagyja el a klubot. Az Eyes On MeSkepta hangját, a brit urbán zene ritmikai feszültségét és Dice vaskos groove-jait zárja ugyanabba a sötét, feszes szerkezetbe.

Az augusztus 28-án megjelent kislemez Skepta azonos című, 2021-es felvételének vokálját mintázza. A felhasználás a grime-előadó jóváhagyásával történt, így a kapcsolat jóval közvetlenebb annál, minthogy Loco Dice pusztán megidézi a brit műfaj hangulatát.

A Skepta-minta nem díszítőelem. A rövid vokálfoszlányok irányítják a szám dramaturgiáját, miközben a dobok és a mélyek folyamatosan szűkítik körülöttük a teret. Dice nem rak túl sok réteget az alapra: a basszus sovány, de fizikailag erős, a perkák pedig többet dolgoznak, mint egy hagyományos dallam vagy refrén.

Az eredmény nem grime-remix, és nem is klasszikus tech-house kiadvány. Az Eyes On Me ott helyezkedik el, ahol a két műfaj klublogikája összeér. A hiphopból érkező vokális jelenlét feszültséget teremt, a house-szerkezet pedig elég időt és helyet hagy ahhoz, hogy ez a feszültség egy nagy hangrendszeren bontakozzon ki.

A megjelenés időzítése sem véletlen. Loco Dice július 4-én Skeptával és SYREETÁ-val játszott a Hï Ibiza Club Room termében, a Más Tiempo rezidencia egyik estéjén. Skepta house-központú kiadója és eseménysorozata éppen azt a határterületet kutatja, amelyen az Eyes On Me is mozog: a grime kulturális súlyát és ritmikai ösztöneit viszi át egy másfajta tánctéri környezetbe.

Loco Dice esetében azonban ez nem hirtelen műfaji kitérő. Sokkal inkább egy régi történet hangosabbá tétele.

Mielőtt a house és a techno nemzetközi körforgásának állandó szereplője lett, Yassine Ben Achour a kilencvenes évek eleji Düsseldorfban hiphop-DJ-ként és rapperként dolgozott. Snoop Dogg és Ice Cube előtt is játszott, mintákból, rapvokálokból és tördeltebb ritmusokból tanulta meg felépíteni a szettjeit.

Ez a múlt később sem tűnt el. A hiphopos gondolkodás ott maradt abban, ahogy Loco Dice a dobokat kezeli, vokálokat vág szét vagy egyetlen rövid mintából komplett klubhelyzetet épít. Sok kiadványán csak háttérben érződött, az Eyes On Me viszont nyíltan előreengedi.

A szám ezért nem egy producer próbálkozása az aktuális brit hangzással. Dice évek óta játszik grime-ot és más urbán felvételeket a DJ-szettjeiben, miközben a katalógusában ritkán engedte ennyire közel ezt a világot a saját klubzenéjéhez. Az új kislemez éppen ettől hat visszatérésnek, nem irányváltásnak.

Az Eyes On Me a Desolat és a Universal Music együttműködésében érkezett, alig néhány héttel a júliusi Hold Up (You Feel That) után. A két szám folytatja azt a sűrűbb megjelenési időszakot, amely a 2025-ös Purple Jammel indult el.

Loco Dice korábbi albumai ennél jóval nagyobb íveket jártak be. A 7 Dunham Place minimalista klubvilága, az Underground Sound Suicide hiphoposabb kapcsolódásai és a Love Letters személyesebb house-nyelve ugyanannak a pályának különböző pontjai. Az utóbbi évek egyik leglátványosabb keresztezése a Skrillexszel és Fireboy DML-lel készített Heavy Heart volt.

A saját kiadói hálója közben lehetővé tette, hogy ezeket az oldalakat ne kelljen egyetlen hangzás alá rendeznie. A 2007-ben alapított Desolaton Dubfire, Martin Buttrich és Moritz von Oswald is megjelent, az En Couleur és az SB Recordings pedig további teret nyitott a house-on és technón kívüli ötleteknek.

Az Eyes On Me mégsem pályaösszegzés. Sokkal közvetlenebb darab annál. Egy rapvokál, egy súlyos groove és néhány pontosan elhelyezett hang dolgozik benne azon, hogy a figyelem egyetlen pontra kerüljön.

A cím erre szólít fel: minden szem ide. Loco Dice pedig ezúttal nem a jövő felé fordul, hanem megmutatja azt a múltat, amely végig ott dolgozott a basszusai alatt.