Precedens értékű ítélet: a Meta és a YouTube felelőssége a digitális függőségben

Egy los angelesi esküdtszék történelmi jelentőségű döntést hozott, amikor kimondta, hogy a Meta és a YouTubeplatformjai részben felelősek lehetnek a felhasználók mentális egészségkárosodásáért. A 44 órás tanácskozást követően meghozott ítélet az első olyan eset, amely a közösségi platformok kialakítását és működését teszi felelőssé a függőség kialakulásáért.

A felperes, egy 20 éves nő, 3 millió dolláros kártérítést kapott. Az esküdtszék a felelősséget 70%-ban a Meta, 30%-ban pedig a YouTube oldalán állapította meg. Az ügy középpontjában az a vád állt, hogy a platformok tudatosan addiktív mechanizmusokra épülnek, amelyek hosszú távon káros hatással lehetnek a felhasználók pszichés állapotára.

A felperes beszámolója szerint a folyamatos használatot a lemaradástól való félelem (FOMO) erősítette, ami végül depresszióhoz, szorongáshoz és testképzavarhoz vezetett. A védelem ezzel szemben azzal érvelt, hogy a problémák gyökere korábbi személyes traumákban keresendő, nem pedig a digitális platformok használatában. Az esküdtszék azonban úgy ítélte meg, hogy a vállalatok nem biztosítottak megfelelő tájékoztatást a termékeikből fakadó pszichológiai kockázatokról.

A döntés jogi szempontból is komoly hullámokat vethet. Szakértők szerint az ítélet megkérdőjelezheti az internetes cégek eddigi védelmét biztosító Section 230 alkalmazhatóságát, és új irányba terelheti a felelősségi kérdéseket — a tartalom helyett a platformok tervezési logikájára fókuszálva.

Bár a megítélt összeg jelentős, elmarad az eredetileg követelt 1 milliárd dollártól. A Google — amely a YouTube tulajdonosa — és a Meta egyaránt vitatja az ítéletet, és fellebbezést terveznek. A Google szóvivői szerint a YouTube nem klasszikus közösségi média, hanem „felelősségteljesen működő streaming platform”.

Az ügy azonban ezzel korántsem zárult le. Az Egyesült Államokban jelenleg több száz hasonló per vár tárgyalásra, így ez az ítélet könnyen fordulóponttá válhat a techcégek és a felhasználók közötti viszony jogi megítélésében.