Okostelefon használat és az agy egészsége idősebb korban

Az a régóta fennálló nézet, hogy a képernyőidő károsítja az agyat, most új tudományos ellenállással néz szembe. A Baylor Egyetem kutatói szerint egyre több bizonyíték van az okostelefonok használata és az agy egészsége közötti pozitív kapcsolatra, különösen az 50 év felettiek körében. Messze a 'digitális demenciától', a rendszeres technológiai használat valójában lassíthatja a kognitív hanyatlást.

Nem arról van szó, hogy órákon át görgetnénk a TikTok-ot vagy YouTube-videókat néznénk. Hanem a mentális elkötelezettségről, ami a folyamatosan változó felületek, alkalmazások és beállítások navigálásából ered, amelyek bár frusztrálónak tűnhetnek, de meglepően jók az agy számára.

Dr. Michael Scullin, a kutatás vezetője és a Baylor egyetemi neurológia professzora elmagyarázta, hogy az idősebb felnőttek által érzett kognitív terhelés okostelefonok használatakor nem feltétlenül negatív. Valójában ez egy agyi edzésforma. Az új rendszerek elsajátítása, a navigációs minták megjegyzése, a szoftverfrissítésekhez való alkalmazkodás mind olyan aktív kognitív munkát igényel, amely támogatja az agy hosszú távú működését.

A tanulmány közvetlen összefüggést talált a magas okostelefon-használat és a lassabb kognitív hanyatlás között az 50 év felettiek körében. Azok a résztvevők, akik rendszeresen használták készülékeiket kommunikációra, tanulásra vagy mindennapi feladatok kezelésére, kevesebb memóriazavart, zavarodottságot vagy figyelemhiányt tapasztaltak, mint azok, akik elkerülték a digitális eszközöket.

Ez nem azt jelenti, hogy minden technológiai használat egyaránt hasznos. Az értelmetlen fogyasztás nem cél. Az okostelefon problémamegoldásra, szervezésre vagy akár frusztrációt okozó feladatokra, mint például alkalmazások hibaelhárítása vagy új platformok megtanulása, való használata valós idejű szellemi stimulációt jelent, ami az agy öregedése során kritikus. Ez a tanulmány új megvilágításba helyezi az okostelefon használata és az agy egészsége közötti kapcsolatot, különösen az idősebb populációkban.

Van egy pszichológiai komponens is. Az idősebb felnőttek, akik digitálisan kapcsolódnak, általában jobb társadalmi kötelékeket tartanak fenn, aktívabban vesznek részt a közösségi életben, és kevésbé érzik magukat elszigeteltnek, amelyek mind védő tényezők a kognitív hanyatlás ellen. Az egyedüllét, nem a képernyőidő, ismétlődően súlyos kockázatot jelent az agy egészségére az idősödő populációkban.

Ez az adat kihívást jelent a digitális használat körüli kulturális pánikra. Míg a képernyőfüggőséggel, a rossz alvással és a csökkent fizikai aktivitással kapcsolatos aggodalmak érvényesek, nem szabad összetéveszteni őket az automatikus kognitív károsodással. Nem minden képernyőidő egyenlő, és sok idősebb felnőtt számára az okostelefon navigálására fordított idő több jót tesz, mint árt.

Dr. Scullin megjegyzi, hogy maga a technológiához való alkalmazkodás folyamata a lényeg. A kezdeti tanulási görbe, a technológia által kiváltott frusztráció pillanatai az agy aktív munkájának tükröződései. Ugyanolyan erőfeszítés, amely a memória, a figyelem és a problémamegoldás előnyére válik a kognitív edzésprogramok során, csak éppen a mindennapi életben történik.

Míg a kritikusok a képernyőfüggőségtől óvnak, a kutatók szerint az okostelefon használatához kapcsolódó mentális stimuláció és az agy egészsége talán előnyösebb, mint azt várnánk.

Tehát ha 50 fölött vagy és úgy érzed, hogy az okostelefonod állandó rejtvény, az nem hiba, hanem gyakorlás. És lehet, hogy éppen az a kihívás, amire az agyadnak szüksége van, hogy éles maradjon.