Beyoncé Alien Superstar című dala miatt újabb jogvita indult

A Beyoncé-féle Alien Superstar egyik legismertebb pillanata még azelőtt megszólal, hogy a dal igazán elindulna. A beszélt intró azonban jóval régebbi történetet hordoz: a vitatott részlet a Foremost Poets 1998-as Moon-Raker című felvételéhez vezet vissza, és most ismét bírósági ügy lett belőle.

A keresetet Shuji Hirose, a New York-i Soundmen on Wax alapítója nyújtotta be. Állítása szerint kiadója birtokolja a Moon-Raker hangfelvételéhez kapcsolódó jogokat, ezért Beyoncé 2022 júliusában megjelent dalában nem használhatták volna fel érvényes engedély nélkül a felvétel részletét.

A vita azonban ennél bonyolultabb, mert nem az a kérdés, felismerhető-e a kapcsolat a két szám között. A jogi csomópont az, hogy pontosan ki rendelkezett azzal a joggal, amely alapján a felhasználást engedélyezni lehetett.

Hirose állítása szerint később született ugyan megállapodás a Foremost Poets mögött álló John Holidayjel, ám a felperes úgy véli, Holiday akkor már nem rendelkezett a szükséges jogosultságokkal. Ha ezt a bíróság is így látja, az utólag megszerzett hozzájárulás önmagában nem feltétlenül rendezi a problémát.

Hirose ezért bírósági tiltást, valamint egyelőre meg nem határozott összegű kártérítést kér.

Az ügynek már volt egy korábbi felvonása. Egy előző keresetet június végén formai okok miatt elutasítottak, vagyis akkor nem született érdemi döntés arról, jogszerű volt-e a Moon-Raker részletének használata. A mostani eljárás ezt a kérdést ismét megnyitja. Beyoncé oldaláról egyelőre nem érkezett nyilvános reakció az új keresetre.

Az elektronikus zenei közeg számára azért különösen érdekes a történet, mert a Moon-Raker messze nem egy véletlenszerűen előásott archív felvétel. A szám 1998-ban jelent meg a Soundmen on Waxnál, később pedig DJ Hell licencelte az International Deejay Gigolo Records számára, így a New York-i undergroundból az európai klubkultúra egyik meghatározó kiadói körébe is eljutott.

Ez a kapcsolat különös hátteret ad az Alien Superstar hangzásának. Beyoncé Renaissance-korszaka eleve tudatosan nyúlt vissza a house, a disco és a queer klubkultúra különböző rétegeihez, így egy több mint két évtizeddel korábbi underground felvétel felbukkanása zeneileg egyáltalán nem idegen ettől a világtól.

A bíróságot persze nem az érdekli majd, mennyire működik jól a kapcsolat. A kérdés sokkal prózaibb: ki birtokolta a felvétel jogait, és ki mondhatott rá jogszerűen igent.

Éppen ezért a történet túlmutat egyetlen Beyoncé-dalon. A samplingre épülő zenében egy régi hangfelvétel útja kiadókon, licenceken és évtizedeken keresztül vezethet, miközben a művész és a master tulajdonosának jogai nem feltétlenül ugyanott vannak. A Moon-Raker több mint negyedszázaddal a megjelenése után most éppen ezt a régi zeneipari leckét hozta vissza a felszínre.