Phil Collins és a 'Sussudio': hogyan vált a szintetizátor-funk ikonikus slágerré

Az 1980-as évek közepére Phil Collins készen állt arra, hogy maga mögött hagyja a melankóliával átitatott dalokat, és új irányt vegyen karrierjében. A Genesis frontembereként már világsikert aratott, de szólókarrierjében egy frissebb, energikusabb hangzást akart megteremteni. Harmadik szólóalbuma, az 1985-ös No Jacket Required vezető kislemeze, a 'Sussudio', merész lépés volt a szintetizátor-funk világába, amely új színt vitt a városi diszkók hangulatába.

A 'Sussudio' alapötlete egy véletlen improvizációból született. Collins elmondása szerint a demófelvétel során játékosan improvizálta a szövegeket, amikor hirtelen előtört belőle egy értelmetlen szó: „sus-sussudio”. Bár a kifejezés semmit sem jelentett, tökéletesen illett a dal vidám, könnyed hangulatához. A funky rézfúvósokkal és energikus groove-okkal megtámogatott szám szinte azonnal sláger lett, és gyorsan az amerikai slágerlisták élére került.

„Elkezdtem énekelni a mikrofonba, és ez a szó jött ki” – mesélte Collins később a VH1 Storytellers-ben. Ez a spontán pillanat lett a dal védjegye, és a 'Sussudio' a tinédzserkori szerelmek előtt tisztelgő könnyed és fülbemászó himnuszként vált ismertté.

A 'Sussudio' nemcsak a zenei stílusában hozott változást, hanem Collins karrierjének teljes irányvonalában is. Első két szólóalbuma, a Face Value és a Hello… I Must Be Going! a válása utáni érzelmi zűrzavarokból táplálkozott, tele volt lírai szívfájdalommal és mély érzelmi vallomásokkal. Az 1980-as évek közepére azonban Collins elhatározta, hogy maga mögött hagyja ezt a korszakot, és egy táncorientált, szórakoztatóbb stílust alakít ki.

„Azt mondtam magamnak, hogy másfajta dalokat akarok írni, mert nem akartam, hogy mindenki egy szerencsétlen alaknak tartson” – nyilatkozta Collins Fred Bronson zenei kritikusnak. Inspirációját a 'minneapolisi hangzásból' merítette, amelyet olyan művészek tettek népszerűvé, mint Prince és zenekarai, a The Time és a Vanity 6.

Collins egy Roland TR-909 dobgéppel kezdett kísérletezni, hogy létrehozza az új album friss hangzását. A 'Sussudio' demója egy könnyed ritmusra épült, amely köré fokozatosan építette fel a szám jellegzetes hangzását. Az energikus rézfúvós szólamok és a funky groove-ok a dalnak egyedi, táncra hívó hangulatot kölcsönöztek, amely tökéletesen megragadta a korszak szintetizátor-funk esszenciáját.

A No Jacket Required albummal Phil Collins új szintre emelte karrierjét, és a 'Sussudio' a 80-as évek egyik legismertebb slágerévé vált. A dal bizonyítja, hogy egy spontán ötletből hogyan születhet globális siker, amely generációk zenei ízlését formálja.

Collins ezzel a merész váltással nemcsak a rajongóit nyerte meg, hanem új közönséget is, akik számára a 'Sussudio' az életöröm és a szórakozás szimbólumává vált.