Razorlight 20 éves turnéra indul – Johnny Borrell: „A fősodor volt a legfurcsább, nem is vagyok az a srác”

A Razorlight 20. évfordulós turnét jelentett be, amellyel az America és a listavezető, azonos című Razorlight album előtt tisztelegnek. Az énekes-gitáros Johnny Borrell az NME -nek mesélt a 2006-os őrületről – a hirtelen jött sztárságtól kezdve a Kirsten Dunst motoros sztorin át addig, hogy Dave Grohl egyszer azt kérte tőle, üsse meg az arcát. A második lemez 2006. július 17-én jelent meg, a zenekar 2004-es debütálása és az indie diszkók klasszikusává vált kislemez, a Golden Touch sikere után. A Razorlight azonnal az Egyesült Királyság listáinak élére került, a America listavezető lett, az In The Morning és a Before I Fall To Pieces pedig hatalmas rádióslágerré váltak. Borrell eközben a mainstream közszereplés egyik arcává lett – Vogue-címlappal és egy 2007-es időszakkal, amikor Kirsten Dunst tal járt. „A fősodor volt a legfurcsább számomra, mert egyszerűen nem igazán vagyok az a srác” – fogalmazott most. Az NME annak idején 8/10-re értékelte a lemezt, „ Borrell’s bid for Bono-stature ”-ként jellemezve. It added: „Ez egy szívből jövő, romantikus album arról, mi történik, amikor felkapcsolják a fényeket az éjszaka végén, és az élet arcon csap. Olyan lemez, amely érti és elkíséri az embert a csúcsokon és a mélypontokon, és amellyel a Razorlight magabiztosan átugorja a ‘nehéz második album’ csapdáját. Ez pedig már ünneplésért kiált.” A dicséret ellenére a lemezt a 2007-es NME Awards-on a Worst Album kategóriában is jelölték – végül Robbie Williams Rudebox vitte el a „szobrot”. Ugyanabban az évben a Razorlight a Reading & Leeds fő fellépői között szerepelt a második album lendületével. Borrell szerint a turnéciklus teljesen felőrölte a hétköznapi kereteket: „Két és fél évig valószínűleg haza sem mentem, de öt év úton levés után amúgy is teljesen megőrülsz, és nincs viszonyítási pontod a normális élethez – ami rendben is volt, mert sosem akartam normális életet.” A dalok jelentős része útközben született; ez volt az első lemez, amelyen a dobos Andy Burrows is szerepel, aki később kulcspartner lett. Az America -t Borrell megmutatta Liam Gallagher -nek is, aki többször zseninek nevezte; pár nappal később Yusuf Islam – Cat Stevens is dicsérte: „Sokan nagyon szerették azt a dalt.” A sajtóval való viharos viszonyra visszatekintve felidézte a hírhedt mondat születését is („ Compared to the Razorlight album, Dylan is making the chips, I’m drinking the champagne ”). Első NME -interjújára előre leírt sorokkal érkezett, és azt kérte, az újságíró ezekből rakja össze a cikket: „Ha jobban értettem volna, hogyan működik a sajtó, talán nem így csinálom – de akkor nagyon szórakoztatott.”