Milliónyi zenét használhatott fel engedély nélkül a Google mesterséges intelligenciája, részvényesi per indult

Újabb jogi eljárás indult az Alphabet ellen, ezúttal nem közvetlenül a zenekiadók vagy az előadók, hanem a vállalat egyik részvényese kezdeményezésére. Az Illinois államban benyújtott kereset szerint a Google több millió szerzői joggal védett hangfelvételt, zeneművet és dalszöveget használhatott fel engedély nélkül mesterségesintelligencia-rendszereinek fejlesztéséhez. A felperes nemcsak a feltételezett szerzői jogsértéseket kifogásolja, hanem azt is állítja, hogy az Alphabet vezetői és igazgatósági tagjai tudtak a kockázatokról, mégsem tettek megfelelő lépéseket azok kezelésére.

A keresetet Phil Rosen nyújtotta be egy illinoisi szövetségi bíróságon. A csaknem nyolcvanoldalas dokumentum többek között Anat Ashkenazi pénzügyi igazgatót és az Alphabet további vezetőit nevezi meg. Az ügy részvényesi keresetként különbözik azoktól a perektől, amelyekben a zenei jogtulajdonosok közvetlenül követelnek kártérítést a technológiai vállalatoktól. Rosen azzal érvel, hogy a vezetőség feltételezett mulasztásai magának az Alphabetnek is jelentős pénzügyi és jogi károkat okozhatnak.

A beadvány szerint a Google engedély és megfelelő díjazás nélkül másolt, dolgozott fel és hasznosított kereskedelmi célokra szerzői joggal védett zenei tartalmakat. A dokumentum több olyan mesterségesintelligencia-modellt is felsorol, amelyek fejlesztéséhez a felperes állítása szerint ilyen adatokat használhattak. Ezek között szerepel a Lyria, a Lyria 2, a Lyria 3, a Mulan és a MusicLM is, amelyek a Google különböző zenei és hanggenerálási kutatásaihoz, illetve termékeihez kapcsolódnak.

A kereset egyik központi kérdése, hogy a szerzői joggal védett művek felhasználása milyen feltételek mellett tekinthető jogszerűnek a generatív mesterséges intelligencia betanításakor. A technológiai vállalatoknak nagy mennyiségű adatra van szükségük ahhoz, hogy rendszereik megtanulják a zenei struktúrákat, a hangzások közötti kapcsolatokat és a különböző műfajok jellemzőit. A jogtulajdonosok oldaláról viszont alapvető kérdés, hogy ezekhez az adatokhoz milyen engedélyekkel férnek hozzá a fejlesztők, és jár-e díjazás az eredeti alkotóknak.

A felperes külön kitér a YouTube szerepére is. Állítása szerint a Google a videómegosztón elérhető, szerzői joggal védett tartalmakat is felhasználhatta modelljeinek tanításához, mégpedig a jogosultak megfelelő hozzájárulása nélkül. A kereset szerint ez azért is problémás, mert a YouTube saját Content ID rendszere éppen arra szolgál, hogy a jogtulajdonosok azonosíthassák és kezelhessék műveik felhasználását a platformon.

A Content ID segítségével a zenekiadók, előadók és más jogosultak követhetik, ha a rendszer által felismert tartalmaik megjelennek a YouTube-ra feltöltött videókban. Bizonyos esetekben bevételt szerezhetnek ezekből a felhasználásokból, máskor korlátozhatják az adott tartalom elérhetőségét. Rosen szerint az Alphabet következetlenül járt el, ha miközben a platformon jogkezelési eszközöket biztosított a jogosultaknak, saját mesterségesintelligencia-fejlesztéseihez engedély nélkül használt fel védett műveket.

A kereset a zeneiparban zajló más jogvitákat is felidézi. A dokumentum foglalkozik az Udio megjelenésével, valamint azokkal az eljárásokkal, amelyeket nagy lemezkiadók és más jogtulajdonosok indítottak generatív mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok ellen. A Suno és az Anthropic neve is szerepel a beadványban, példaként arra, hogy a szerzői joggal védett tartalmak tanítási célú felhasználása egyre több bírósági eljárás tárgya.

A mostani ügy ugyanakkor nem kizárólag a szerzői jogról szól. A felperes szerint az Alphabet vezetői megsérthették a vállalattal szemben fennálló bizalmi és gondossági kötelezettségeiket, amikor jóváhagyták vagy nem akadályozták meg a kifogásolt fejlesztési gyakorlatot. A kereset jogalap nélküli gazdagodásra és az amerikai értékpapírpiaci szabályozás, az Exchange Act feltételezett megsértésére is hivatkozik.

Rosen állítása szerint az Alphabet vezetése tisztában lehetett azzal, hogy a mesterségesintelligencia-termékek fejlesztése jelentős szerzői jogi kockázatokat hordoz, miközben a vállalat tőzsdefelügyeletnek tett nyilatkozatai nem tükrözték megfelelően ezeket a veszélyeket. A beadvány három könyvvizsgálóbizottsági tag felelősségét külön is felveti, és a szerzői jogi kérdések mellett az illinoisi biometrikus adatvédelmi törvény, a BIPA lehetséges megsértését is említi.

A kereset a vállalat részvény-visszavásárlási gyakorlatát is támadja. A felperes érvelése szerint az Alphabet a feltételezetten félrevezető vállalati közlések miatt túlértékelt árfolyamon vásárolhatta vissza saját részvényeit. Ha a befektetők nem kaptak megfelelő tájékoztatást a lehetséges jogi kötelezettségekről, az Rosen szerint a vállalat pénzügyi döntéseire is hatással lehetett. Ezek azonban egyelőre a felperes állításai, amelyek megalapozottságáról a bíróságnak kell döntenie.

A részvényes kártérítést és további jogorvoslatokat kér, valamint azt szeretné elérni, hogy az Alphabet és vezetői tegyenek lépéseket a feltételezett jogsértések megszüntetésére és a hasonló esetek megelőzésére. A kereset arra is figyelmeztet, hogy a vállalat jelentős pénzügyi felelősséggel szembesülhet, ha a szerzői jogi kifogások később megalapozottnak bizonyulnak.

A rendelkezésre álló beszámoló nem idéz hivatalos Google- vagy Alphabet-reakciót a beadványra. Az eljárás jelenleg az illinoisi szövetségi bíróság előtt van, és egyelőre nincs olyan bírósági döntés, amely megállapította volna a keresetben szereplő jogsértéseket. A dokumentumban megfogalmazott állításokat ezért nem lehet bizonyított tényként kezelni.

Az ügy jelentőségét az adja, hogy a generatív mesterséges intelligencia körüli szerzői jogi viták immár nemcsak a technológiai vállalatok és a tartalomtulajdonosok közötti konfliktusokban jelennek meg, hanem a cégek belső irányításával és részvényesi felelősségével kapcsolatos eljárásokban is. Ha a bíróság érdemben foglalkozik a vezetők felelősségével, az a jövőben más technológiai vállalatok számára is fontos kérdéseket vethet fel arról, hogyan kell kezelniük és bemutatniuk a mesterségesintelligencia-fejlesztések jogi kockázatait.