Richard Barbieri: a hang fontosabb, mint a dal

Richard Barbieri – a Japan-Keyboarder és a hosszú éveken át dolgozó Porcupine-Tree-Musiker – évtizedek óta meghatározó alakja az elektronikus Klangarchitektur világának. Most Hauntings címmel adja ki első új szólólemezét a Under A Spell óta. A kiadvány 10. April -án jelenik meg a Kscope -nál, és ismét atmoszferikus hangképek, nosztalgikus látomások és futurisztikus víziók között mozog. Der Ausgangspunkt egy belső képekből és emlékekből álló gyűjtemény volt. „Hosszú ideje gyűjtögettem már ezeket a nosztalgikus emlékeket, képzelt világokat és gyerekkori víziókat a fejemben” – mondja Barbieri. „Amint megtaláltam a megfelelő hangszínek és effektek kombinációját, lehetővé vált olyan hangvilágok megalkotása, amelyek visszatükrözik a gondolataimat és vízióimat.” A Der Titel Hauntings azokra az emlékekre, lehetőségekre és gondolatokra utal, amelyek a fejben tovább rezegnek – ebből nőtt ki Diese Ideen mentén Das Album zenei iránya. Barbieri szerint a lemezen a korábbiaknál is több sounddesign kapott helyet, új szintetizátorokkal dolgozott, és a darabok „mintha kis filmzenék” lennének. Nem véletlen, hogy több szám konkrét helyeket vagy történelmi hangulatokat idéz meg – ilyen a „Victorian Wraith” vagy a „Paris Sketch”. Gyerekkori élménye is közrejátszott: „Kisgyerekként gyakran láttam jelenéseket a szobámban – alakok mozogtak a térben, viktoriánus ruhában. Nem féltem, csak figyeltem ezeket a lebegő nőalakokat.” A „Paris Sketch” pedig afféle hangbeli időutazásként működik: a zene Párizs utcáin vezet végig, a századforduló szemcsés, sötét képeitől a 60–70-es évek telített Super 8-színeiig. Erősen vizuális gondolkodás jellemzi a komponálást, és most először Dolby Atmos környezetben is elkészül az anyag, amiért Barbieri kifejezetten lelkes – szerinte ez sokat ad majd az immerszív élményhez. Hosszú pályája ellenére a kiindulópont változatlan: „Absztrakt hangokat és különös textúrákat szeretnék a pop- és rockzene kontextusába helyezni. Ezen dolgozom ma is. Néha persze hagyományosabb részeket kell játszani, de igyekszem a hangzásokat kicsit másként, sőt egyedien formálni.” A lemezen közreműködők is fontos impulzusokat adtak, köztük Percy Jones, Luca Calabrese és Morgan Ågren. „Percy és Luca mindig új dimenziót hoz a zenébe – sokszor még a saját sávjaimból is törlök, miután felvették a részeiket, hogy több teret kapjon az anyag” – mondja Barbieri. A 10 számos anyag így egyszerre személyes és filmszerű: hangképekből építkező utazás, ahol a hang sokszor felülírja a hagyományos dalszerkezetet.