Richard Jupp elmondta, miért hagyta ott az Elbow-t

Richard Jupp huszonöt év után úgy hagyta ott az Elbow-t, hogy a zenekar kívülről nézve pályája egyik legjobb időszakát élte. Az alapító dobos most arról beszélt, hogy a döntés mögött nem zenei nézeteltérés vagy egy új projekt állt, hanem annak felismerése: hiába kapta meg lényegében mindazt, amiről fiatal zenészként álmodott, az életmódja hosszú távon már nem volt fenntartható.

Jupp visszaemlékezése szerint bejárta a világot, lemezeket készített, sikeres zenekar tagja volt, mégis egyre nehezebb kérdést kellett feltennie magának: mit ér mindez, ha közben olyan irányba halad, amely már nem működik számára?Negyvenévesen döntött úgy, hogy felhagy az alkohollal és a drogokkal. Először egy teljes évet józanul turnézott végig, majd 2016-ban arra jutott, hogy magát a zenekari életet is maga mögött kell hagynia. Távozását 2017-ben jelentették be hivatalosan.

A történetének fontos része, hogy Jupp nem kizárólag személyes problémaként beszél a szerhasználatról. Felidézte azt a zeneipari közeget is, amelyben az alkohol és a drogok sokáig szinte a rockzenészi élet „beavatási szertartásának” számítottak. Saját bevallása szerint ő maga is része volt ennek a kultúrának, amely akkoriban természetesnek tűnt számára. A rock and roll önpusztító mítosza szerinte ma sem tűnt el teljesen az iparágból, még ha az elmúlt években jóval nyíltabbá is vált a párbeszéd a függőségről és a mentális egészségről.

A józanság ezért számára nem egyszerűen azt jelentette, hogy többé nem iszik. Egy teljes identitást kellett elengednie: azt az életet, amely felnőttkorának nagy részét meghatározta, miközben hírnevet, anyagi biztonságot és szakmai sikert is adott neki. Jupp szerint végül azt kellett elfogadnia, hogy az egészsége, a családja és a saját jövője fontosabb annál a szerepnél, amelyet évtizedeken keresztül betöltött.

„A függőség betegség, és félelmetes” – fogalmazott. Arról is beszélt, milyen súlya van annak a pillanatnak, amikor valaki nemcsak felismeri a problémát, hanem ténylegesen a felépülés mellett dönt. Jupp szerencsésnek tartja magát, hogy ki tudott tartani a döntése mellett, és ma már éppen ezt a tapasztalatot próbálja mások számára használhatóvá tenni.

Ebben különös módon ugyanaz az eszköz segíti, amely az Elbow-ban is meghatározta az életét: a dob. Jupp ma dobolást tanít, de nem kizárólag zenei technikaként közelít a hangszerhez. Munkájában a ritmus fizikai, kognitív és érzelmi hatásaira koncentrál. Úgy látja, az ismétlés, a mozgás és a koncentráció segíthet visszahozni az embert a jelen pillanatba – számára is ez lett az egyik olyan kapaszkodó, amely segített stabil maradni.

Ezt a módszert most a cheshire-i Delamere Health rehabilitációs központban is alkalmazza. Jupp dobworkshopokat tart felépülőknek, köztük olyan embereknek, akik még csak az út elején járnak. Saját története miatt pontosan ismeri azt a helyzetet, amikor valakinek rá kell néznie az addigi életére, és ki kell mondania: ennek meg kell változnia. Most azok mellett szeretne ott lenni, akik éppen ezt a döntést hozzák meg.

Jupp távozása annak idején jelentős törés volt az Elbow történetében. A dobos még az 1990-es évek elején, a zenekar korai korszakában csatlakozott Guy Garveyhez, Mark Potterhez, Craig Potterhez és Pete Turnerhez, majd ott volt az együttes lassú felemelkedésénél és legnagyobb sikereinél is. Játszott a 2001-es Asleep in the Back debütálástól egészen a 2014-es The Take Off and Landing of Everything albumig, így dobjátéka az Elbow klasszikus korszakának valamennyi nagylemezén hallható.

Miközben az Elbow jelenleg ismét az Asleep in the Back örökségével foglalkozik és új zenéken is dolgozik, Jupp története egészen más irányban folytatódik. Nem hátat fordított a dobolásnak, hanem új funkciót talált neki. Ami korábban turnék, fesztiválok és nagylemezek ritmikai alapját adta, ma oktatási és felépülést támogató eszköz a kezében. A váltás talán éppen azért ilyen éles, mert Jupp nem akkor lépett ki, amikor már nem volt mit elveszítenie: a sikerei közepén döntött úgy, hogy valami mást fontosabbnak tart.

Az Elbow az Asleep in the Back jubileumára készül – A zenekar korai korszakához és ahhoz az albumhoz kapcsolódik, amelyen Richard Jupp dobjátéka is meghatározó része volt az Elbow hangzásának.