Három év után új dallal tért vissza a Slipknot

Három év után új Slipknot-dal érkezett, ráadásul olyan pillanatban, amikor a zenekar felállása és üzleti háttere is jelentősen átalakult. Az „Arsenal” szeptember 9-én, különösebb felvezetés nélkül jelent meg, és ez az első új szerzeményük a The End, So Far 2022-es időszaka óta. Egyben az első hivatalosan kiadott Slipknot-felvétel Sid Wilson távozása után, valamint az első, amelyen a Sepulturából érkezett Eloy Casagrande dobol. 

Az „Arsenal” azonban nem pusztán a hároméves csendet töri meg. Ez az első Slipknot-kiadvány a zenekar saját (sic)est Records kiadóján, miután lezárult a Roadrunner Recordshoz fűződő, mintegy negyedszázados kapcsolatuk. A váltás azért különösen érdekes, mert a zenekar 2025-ben a HarbourView Equity Partnersnek értékesítette korábbi katalógusához kapcsolódó jogainak jelentős részét, miközben a jövőbeli felvételek nem kerültek bele a megállapodásba. Az új zene tehát már egy jóval önállóbb Slipknot üzleti struktúrájában jelenik meg. 

A dalhoz készült nyugtalanító, sötét hangulatú videót M. Shawn „Clown” Crahan rendezte, főszereplője Jackson White. Ez önmagában nem szokatlan: Clown évtizedek óta meghatározó szereplője a Slipknot vizuális világának, az új korszak kezdetén azonban külön jelentősége van annak, hogy a zenekar nemcsak a zenét és a kiadást, hanem a hozzá kapcsolódó képi világot is házon belül tartja. 

Corey Taylor szövege sem próbál finomabb oldalról közelíteni. A frontember harcias, konfrontatív képekkel dolgozik, miközben az „Arsenal” zeneileg is azt a sűrű, agresszív Slipknot-hangzást viszi tovább, amelyet az elmúlt évtizedekben felépítettek. Az igazán érdekes kérdés azonban most az, hogyan változik ez a hangzás azoknak a tagoknak a hiányában, akik korábban az elektronikus zajokért, mintákért és lemezjátszókért feleltek.

Sid Wilson távozása miatt ugyanis a rajongók azonnal különös figyelemmel hallgatták a scratch-eket és az elektronikus rétegeket. Az „Arsenalban” továbbra is hangsúlyosan jelen vannak ezek az elemek, miközben Wilson sem a videóban, sem a zenekar legutóbbi sajtófotóján nem szerepel. Utóbbin nyolc maszkos tag látható a korábban megszokott kilenc helyett. 

A történet az elmúlt hetekben meglehetősen zavarosan alakult. Amikor július végén először kezdtek terjedni a Wilson távozásáról szóló hírek, Jim Root még arra figyelmeztetett, hogy a rajongók ne higgyenek el automatikusan mindent, amit olvasnak. Augusztus 14-én azonban már megjelent a Slipknot közleménye arról, hogy a zenekar a továbbiakban nem dolgozik együtt Wilsonnal. A turntablista később „Slipknot 1997–2026” feliratra módosította Instagram-bemutatkozását, bár a szakítás pontos okairól továbbra sem adott részletes nyilatkozatot. 

A fejlemény azért is különösen jelentős, mert Wilson csaknem három évtizeden keresztül a Slipknot egyik legkönnyebben felismerhető zenei és színpadi karaktere volt. A lemezjátszók, scratch-ek és zajrétegek a kezdetektől fontos részét képezték annak a hangzásnak, amely elválasztotta a zenekart a kilencvenes évek végének hagyományosabb metalprodukcióitól.

A mostani felállás ugyanakkor egy másik meghatározó változást is először rögzít stúdiófelvételen. Az „Arsenal” az első hivatalosan megjelent Slipknot-dal Eloy Casagrandéval, aki 2024-ben, tizenhárom év után hagyta el a Sepulturát, és Jay Weinberg helyét vette át. Casagrande koncerten már megmutatta, milyen brutális energiát tud hozzáadni a zenekarhoz, most azonban először hallható olyan Slipknot-felvételen, amelyet eleve vele készítettek. 

És minden jel arra utal, hogy az „Arsenal” nem magányos kislemez lesz. Jim Root az elmúlt hónapokban többször beszélt arról, hogy jelentős mennyiségű új anyag gyűlt össze, a zenekar pedig Matt Wallace producerrel dolgozik. Wallace pályáján a Faith No More, a Deftones és a The Replacements is szerepel, vagyis olyan producer érkezett a Slipknot mellé, akinek bőven van tapasztalata karakteres, gitárközpontú zenekarokkal. 

Root szerint a készülő anyag egyszerre mutat új irányba és marad felismerhetően Slipknot. A munkamódszerben ráadásul visszaköszön a We Are Not Your Kind időszaka: az ötleteket nem feltétlenül próbálják azonnal végleges dalokká alakítani, hanem felépítik, félreteszik, majd később újabb rétegekkel és megoldásokkal térnek vissza hozzájuk. Ez a fajta hosszabb érlelés azért lehet fontos, mert a következő albumnak már egy jelentősen átalakult zenekar identitását kell meghatároznia.

A Slipknot utolsó, hagyományos értelemben vett stúdióalbuma továbbra is a 2022-es The End, So Far. Azóta már szóba került a Casagrande csatlakozása után rögzített „Long May You Die”, hivatalos megjelenést azonban a dal egyelőre nem kapott. 

Közben egy másik, évtizedek óta húzódó történet is lezárult. Idén áprilisban a Record Store Day keretében végre megjelent a Look Outside Your Window, majd júniusban szélesebb fizikai kiadást is kapott. Az anyag még 2008-ban, az All Hope Is Gone felvételeinek idején készült, de mindig különálló projektként kezelték, ezért nem tekinthető a Slipknot következő hagyományos stúdióalbumának. 

Az „Arsenal” viszont már egyértelműen a jelenről szól. Új dobos, Sid Wilson nélküli felállás, saját kiadó és készülő új anyag találkozik benne, vagyis három és fél perc alatt több változás válik hallhatóvá, mint amennyit a zenekar az elmúlt években egyszerre megmutatott.

A legfontosabb kérdés most nem is feltétlenül az, hogy a Slipknot képes-e Wilson nélkül Slipknotként megszólalni – az „Arsenal” erre már ad egy első választ. Sokkal érdekesebb lesz, hogy egy teljes albumon mennyire merik újrarendezni azt a hangzást, amelynek egyes elemei több mint huszonöt éve szinte érinthetetlennek számítottak.

Korábbi kapcsolódó cikkeink

– Jim Root a Sid Wilson távozásáról szóló hírekről: „Ne higgy el mindent, amit olvasol”
– Slipknot: teljes fizikai kiadást kapott a Look Outside Your Window
– Sid Wilson saját kiadót indított Vomit Face Records néven
– Clown az AI jövőjéről és a Slipknot kísérleti oldaláról