Több tízezer zenemű miatt perelik az Anthropicot a nagy zeneműkiadók

A Sony Music Publishing és a Warner Chappell Music vezette zeneműkiadói csoport beperelte az Anthropicot, azt állítva, hogy a Claude mögött álló cég engedély nélkül gyűjtött be és használt fel több tízezer jogvédett zeneművet mesterségesintelligencia-modelljeinek betanításához. A keresetet az Egyesült Államok Észak-Kaliforniai Kerületi Bíróságán, San Franciscóban nyújtották be.

A beadvány szerint az Anthropic „kirívó” módon sértette meg a kiadók jogait. A felperesek azt állítják, hogy a cég nagy mennyiségben torrentelt, scrapelt és töltött le jogvédett kompozíciókat, majd ezeket felhasználta a Claude modellcsalád fejlesztéséhez és működtetéséhez. A per zeneművekről, vagyis szerzői jog által védett kompozíciókról szól, nem egyszerűen a hozzájuk tartozó hangfelvételekről.

A kiadók az Anthropic mellett személyesen is megnevezték a vállalat társalapítói közül Dario Amodei vezérigazgatót és Benjamin Mannt. Ez szokatlan lépés az AI-modellek betanításához kapcsolódó szerzői jogi perekben, amelyekben jellemzően maga a vállalat kerül az alperesi oldalra. A kereset szerint az érintettek tudatosan építették fel azt az adatgyűjtési folyamatot, amelyből később az Anthropic jelentős bevételeket szerzett.

Az ügy méretét a beadványban szereplő művek száma adja. A felperesek több tízezer kompozíció jogosulatlan felhasználásáról beszélnek, ami messze meghaladja több korábbi, hasonló kereset terjedelmét. Összehasonlításként a BMG külön perében 493 mű szerepel.

Az amerikai szerzői jog alapján egy jogsértés után legfeljebb 150 ezer dolláros kártérítés is kiszabható. Ha ezt több tízezer zeneműre vetítik, az elméleti felső határ több milliárd dolláros nagyságrendet jelenthet. Ez nem jelenti azt, hogy a bíróság végül ekkora összeget ítélne meg, de jól érzékelteti, miért lehet a mostani ügy jóval nagyobb tétű az eddigi zeneipari AI-pereknél.

Az Anthropic továbbra is arra hivatkozik, hogy a modellek betanításához felhasznált anyagok feldolgozása a fair use, vagyis a méltányos felhasználás körébe tartozik. A kiadók szerint azonban nemcsak az számít, mire használták fel a műveket, hanem az is, hogyan szerezték meg őket. Álláspontjuk szerint az internetes torrentelés, a tömeges letöltés és a licencek hiánya jelentősen gyengíti az Anthropic védekezését.

„Nem értünk egyet a kiadók állításaival, és a bíróságon határozottan meg fogjuk védeni magunkat” – közölte az Anthropic. A cég ezen túl nem változtatott korábbi álláspontján: továbbra is jogszerűnek tartja a betanítás során alkalmazott gyakorlatot.

A mostani kereset egyre hosszabb jogvita-sorozatba illeszkedik. Az AI-modellekhez felhasznált zenei tartalmak miatt korábban a UMG, a Concord, a Round Hill és a BMG is fellépett. Ezekben az ügyekben ugyan eltérhet a felhasznált művek száma és megszerzésük feltételezett módja, a központi kérdés lényegében ugyanaz marad.

A bíróságoknak arról kell dönteniük, hogy egy nagy nyelvi modell fejlesztője milyen feltételekkel gyűjthet be és dolgozhat fel szerzői jog által védett tartalmakat. Az olyan rendszerek, mint az Anthropic Claude-ja vagy az OpenAI ChatGPT-je, hatalmas mennyiségű tanítóanyagra épülnek, a zeneműkiadók szerint azonban ettől még nem kerülhetők meg a szerzők és a jogtulajdonosok. A mostani perben nemcsak az dőlhet el, hogy az Anthropic átlépte-e ezt a határt, hanem az is, mennyibe kerülhet, ha a bíróság szerint valóban megtette.