Stephen King: Bob Dylan igen, Black Sabbath nem – a horror mesterének zenei vallomásai

Stephen King, a horror koronázatlan királya, nemcsak az irodalom világában alkot maradandót, hanem a zenéről is határozott véleménnyel bír. Egy friss Reddit AMA során kiderült: a Black Sabbath zenéje sosem állt közel hozzá, ellenben Bob Dylan dalai mindig is meghatározóak voltak számára.

A ‘The Long Walk’ kapcsán arról is beszélt, milyen zenékből állítana össze egy playlistet a regény világához. A ’70-es évek végén listáján olyan számok kaptak volna helyet, mint a Youngbloods ‘Get Together’, Barry McGuire ‘Eve of Destruction’, a Rolling Stones ‘Carol’, vagy Bob Dylan ‘Subterranean Homesick Blues’ – mindegyik tökéletesen illeszkedve a korszak hangulatához.

A jelenlegi kedvencek között King olyan neveket említett, mint AC/DC, Rancid, Metallica és Bruce Springsteen. Bár a Black Sabbathot kifejezetten nem kedveli, zenei ízlése így is széles spektrumot ölel fel, a klasszikus rocktól a punkon át a metálig.

A zene fontos szerepet játszik King műveiben: történeteiben gyakran jelzi az adott korszakot, és hangulati aláfestésként is működik. Nem véletlen, hogy a Metallica ‘Ride The Lightning’ című dala egyik könyvéből merített inspirációt, vagy hogy a Ramones ‘Pet Sematary’ című slágere is egy King-regényre épült.

King politikai véleményét sem rejti véka alá: nemrégiben Donald Trump második elnöki ciklusát „horror történetként” jellemezte, és felszólította a képviselőházat az elnök eltávolítására.

Stephen King tehát nemcsak a könyveivel formálja a kultúrát, hanem zenei és társadalmi nézeteivel is aktívan alakítja a közbeszédet.