Titokban tartaná a Suno, hány hangfelvétellel tanította be AI-modelljeit

A generatív zenével foglalkozó Suno azt kéri a bíróságtól, hogy továbbra is bizalmasan kezeljék azt az adatot, amely megmutatná, pontosan hány hangfelvételt használt fel mesterségesintelligencia-modelljeinek betanításához.

Az ügy a John Joseph Moakley United States Courthouse épületében zajlik, ahol a vállalat jelenleg szerzői jogi és DMCA-vonatkozású perben áll több nagy zenei jogtulajdonossal. A jogvita közben a Suno azt sem szeretné nyilvánosságra hozni, milyen feltételekkel kötött megállapodást a Warner Music Group vállalattal.

A felperesek között szereplő Sony Music Entertainment és Universal Music Group szeretné megszerezni a Warnerrel kötött szerződés részleteit, ugyanakkor nem kifogásolják, hogy a tréningadatok mennyiségére vonatkozó szám zárt maradjon.

Más álláspontot képvisel a Inner City Press. A New York-i szerkesztőség újságírója, Matthew Lee szerint a közvéleménynek joga van tudni, mekkora adatbázison tanították az AI-rendszereket, különösen azoknak az alkotóknak, akik szeretnék megérteni, miként használhatták fel műveiket a fejlesztések során.

A Suno ezzel szemben azt állítja, hogy az érintett információ egyetlen, de rendkívül érzékeny üzleti adat: a betanításhoz felhasznált hangfájlok teljes száma. A cég szerint ennek nyilvánosságra kerülése lehetővé tenné versenytársai számára, hogy pontosabb következtetéseket vonjanak le a modelljeik fejlesztéséről, teljesítményéről és adatstratégiájáról.

Ezt az érvelést megerősítette a vállalat társalapítója és technológiai vezetője, Georg Kucsko is, aki szerint a szám nyilvánosságra hozatala versenyhátrányt jelenthetne a cég számára.

A bíróság egyelőre nem döntött arról, hogy az adat titkos maradhat-e. Az ügy jelentős precedenst teremthet az AI-fejlesztők és a zeneipar között zajló, egyre élesebb szerzői jogi vitákban.

Mindeközben egy másik fronton a Sony Music Entertainment kibővített keresetet nyújtott be az Udio ellen is. Érdekesség, hogy az Udio már licencmegállapodást kötött a Warner Music Group és a Universal Music Group vállalatokkal, ugyanakkor az ő modelljeikhez felhasznált tréningadatok pontos mérete sem ismert.

A vita jól mutatja, hogy a generatív AI és a zeneipar kapcsolatában továbbra is az egyik legfontosabb kérdés marad: mekkora és milyen forrásból származó adatkészleteken tanulnak azok a rendszerek, amelyek egyre nagyobb szerepet kapnak a zenei tartalmak előállításában.