AI és szerzői jogok: Az Anthropic jogi csatája

A mesterséges intelligencia technológia rohamos fejlődése a jogi szférában is hullámokat vetett, különösen az Anthropic nevű vállalat kapcsán, amely 2024-ben több nagy horderejű per középpontjába került. Zenei és irodalmi jogtulajdonosok azt állítják, hogy a cég AI modelljeinek képzéséhez engedély nélkül használta fel szerzői jogvédelem alatt álló műveiket. Az ügy nemcsak az AI iparágra, hanem a szerzői jogok értelmezésére is jelentős hatással lehet.

Októberben a Universal Music Publishing Group és a Concord indított pert az Anthropic ellen. A kiadók szerint a cég Claude nevű chatbotja képes volt pontos vagy szinte pontos másolatokat generálni az általuk birtokolt dalszövegekből felhasználói kérdések alapján. Ez, állításuk szerint, súlyosan sérti a szerzői jogi szabályozásokat, és komoly anyagi károkat okozott.

Az Anthropic azzal védekezett, hogy az anyagok felhasználása a "fair use" elvébe tartozik, amely lehetővé teszi bizonyos esetekben a szerzői jogvédelem alá tartozó tartalmak korlátozott felhasználását. A cég emellett bejelentette, hogy új "védőkorlátokat" vezetett be a chatbot válaszainak szabályozására, hogy csökkentse az ilyen jellegű problémákat.

Augusztusban három neves szerző – Andrea Bartz, Charles Graeber és Kirk Wallace Johnson – is keresetet nyújtott be az Anthropic ellen, állítva, hogy a cég olyan kalóz könyvgyűjteményeket, például a Books3 nevű adatbázist használt fel modelljei képzésére, amelyek engedély nélküli másolatokat tartalmaztak. Ez az ügy tovább élezte az irodalmi alkotások szerzői jogi kérdéseit, és újabb hullámokat kavart az AI és a kreatív ipar kapcsolatában.

Decemberben egy szövetségi bíró részben elutasította a zenei kiadók keresetét, arra hivatkozva, hogy a benyújtott vádak túlságosan általánosak voltak. Ugyanakkor a jogtalan haszonszerzéssel kapcsolatos vádakat továbbra is vizsgálják. Ez a döntés precedensértékű lehet, mivel egyre több hasonló ügy kerülhet bíróság elé a jövőben.

Az AI iparág és a szerzői jog közötti konfliktus napjainkra az egyik legösszetettebb jogi kérdéssé vált. A technológiai vállalatok a "fair use" doktrínájára hivatkozva próbálják igazolni modelljeik képzési gyakorlatát, miközben a jogtulajdonosok szerint ez sérti az alkotók jogait és megélhetését.

A bíróságok döntései nemcsak az AI-technológia fejlődésére lesznek hatással, hanem a szerzői jogi szabályozások jövőbeli értelmezését is meghatározhatják. Az iparág szereplői és az alkotók számára ez az ügy egyértelmű üzenetet hordoz: a mesterséges intelligencia alkalmazása jogi és etikai határok újragondolását teszi szükségessé.