Légzéssel is elérhető módosult tudatállapot? Egyre többet kutatják a módszert

Lehetséges megváltoztatni a tudatállapotot pszichoaktív szerek nélkül? A tudomány szerint igen, és az utóbbi években egyre nagyobb figyelem irányul az olyan módszerekre, mint a holotróp légzés, a meditáció vagy a hipnózis, amelyek nemcsak különleges élményeket válthatnak ki, hanem hosszabb távon terápiás lehetőségeket is kínálhatnak.

A tudatos légzéstechnikák és transzállapotok korántsem új keletűek. Szertartásos légzés, ének és tánc évszázadok óta része különböző sámánhagyományoknak, valamint a hindu és buddhista spirituális gyakorlatoknak. Napjainkban ezek közül különösen a breathwork, a jóga és a hipnózis népszerűsége növekszik világszerte.

A kutatások jelenleg főként a holotróp légzésre összpontosítanak. A módszer során a résztvevők hosszabb időn keresztül mélyen és gyors ütemben lélegeznek, ami tartós hiperventillációt idéz elő. Ennek hatására csökken a vér szén-dioxid-szintje, ami megváltoztatja az agyi véráramlást és az oxigénellátást. Ezek az élettani változások egyes embereknél eufóriát, az idő- és térérzékelés megváltozását, intenzív érzelmi élményeket vagy akár az énérzet átmeneti feloldódását is kiválthatják.

A résztvevők beszámolói alapján sokan mély összetartozás-élményt vagy különösen intenzív belső tapasztalatokat élnek át. A képalkotó vizsgálatok szerint ilyenkor megváltozik az agy több, a testérzékelésért, az érzelmek feldolgozásáért és az emlékezetért felelős területének aktivitása.

Egy 2025-ben megjelent kutatás arra jutott, hogy minél alacsonyabb a vér szén-dioxid-szintje, annál intenzívebbek lehetnek ezek az élmények. A kutatók szerint bizonyos tapasztalatok hasonlóságot mutathatnak a pszilocibint tartalmazó pszichedelikus szerek által kiváltott élményekkel, bár a két folyamat biológiai háttere nem azonos.

A szakemberek ugyanakkor óvatosságra is figyelmeztetnek. Egészséges embereknél megfelelő körülmények között a légzőgyakorlatok általában biztonságosak, de szédülés, látászavar vagy izomgörcsök előfordulhatnak. Szív- és érrendszeri betegségek, epilepszia vagy más súlyos egészségügyi problémák esetén az ilyen technikák alkalmazása nem ajánlott, illetve kizárólag orvosi egyeztetés és megfelelő szakmai felügyelet mellett javasolt.

A hipnózis tudományos háttere jelenleg erősebben alátámasztott: számos kutatás igazolja, hogy képes befolyásolni az észlelést, a figyelmet és bizonyos viselkedési mintákat. A közös pont ezekben a módszerekben az, hogy külső szerek helyett szabályozott légzéssel, fókuszált figyelemmel és mentális technikákkal idéznek elő módosult tudatállapotot, amelynek működését a tudomány még ma is aktívan vizsgálja.