VirTUális archívum mentené a berlini technoklubok emlékét

A berlini klubkultúra évek óta egyre nagyobb nyomás alatt áll. Az emelkedő bérleti díjak, a növekvő működési költségek és az ingatlanfejlesztések miatt sorra tűnnek el azok a helyszínek, amelyek a város elektronikus zenei identitását évtizedeken át formálták. Most egy új kutatási projekt arra vállalkozott, hogy legalább digitális formában megőrizze ezt az örökséget.

A kezdeményezést Steffen Lepa, a berlini műszaki egyetem audiokommunikációs kutatója, valamint Anita Jóri, a Berlini Művészeti Egyetem oktatója indította el. A cél egy olyan virtuális archívum létrehozása, amely nemcsak a klubok látványát, hanem egyedi hangzásvilágát is megőrzi a jövő számára.

A techno öröksége veszélyben van

A projekt hátterében az a felismerés áll, hogy minden bezáró klubbal a berlini technokultúra egy darabja is eltűnik. Ez különösen érzékeny kérdés egy olyan városban, ahol a techno nemcsak zenei műfaj, hanem kulturális identitás és nemzetközileg elismert örökség.

A kutatócsoport jelenleg a Jonny Knüppel klub dokumentálásán dolgozik a Prenzlauer Berg városrészben. A helyszín az év végén végleg bezár, miután az ingatlan tulajdonosa beépíti a területet.

A hallgatókból és kutatókból álló csapat minden helyiséget részletesen feltérképez, háromdimenziós szkennelést végez, valamint a klub teljes akusztikai környezetét is rögzíti.

Nemcsak a falakat, a hangzást is megőrzik

A projekt egyik legérdekesebb eleme, hogy a kutatók nem egyszerű építészeti rekonstrukcióban gondolkodnak.

Steffen Lepa szerint egy klub élményét nem lehet pusztán a tér vizuális megjelenésével visszaadni. A hangrendszer, az építészet és a fizikai tér kölcsönhatása legalább ennyire fontos.

„A tér maga is hangszer” – fogalmazott a kutató. A nagy hangerőn megszólaló elektronikus zene nemcsak hallható, hanem fizikailag is érzékelhető élmény, amely alapvetően különbözik az otthoni zenehallgatástól.

Éppen ezért a projekt során speciális akusztikai méréseket is végeznek, hogy a későbbi virtuális rekonstrukciók minél hitelesebben adják vissza a klubok eredeti hangzását.

A jövőben VR-szemüveggel lehet visszatérni

A hosszú távú cél egy olyan digitális archívum létrehozása, amelyben a látogatók virtuális valóságon keresztül fedezhetik fel a már nem létező klubokat.

A tervek szerint a felhasználók különböző táncterek között mozoghatnak majd, miközben az adott korszak zenéit hallgatják az eredeti térbeli akusztikai viszonyok szerint rekonstruálva. A fejlesztők azt szeretnék megmutatni, hogyan kapcsolódik össze egy klubban a zene, az építészet, a fények és a közösségi élmény.

A projekt első eredményei már megszülettek: az előző szemeszterben elkészült az első teljes 3D-s klubmodell, amely a további rekonstrukciók alapjául szolgál.

Emléktárgy a jövő generációinak

A kezdeményezéshez interjúk és személyes történetek is kapcsolódnak. A kutatók nemcsak a tereket dokumentálják, hanem azokat az embereket is megszólaltatják, akik a berlini klubkultúrát alakították.

A Jonny Knüppel üzemeltetője, Jakob Tutur maga kereste meg a kutatókat, amikor biztossá vált a helyszín bezárása. Szerinte a digitális archiválás egyfajta emléktárgyként szolgálhat a közösség számára.

A projekt jól mutatja, hogy a klubkultúra megőrzése ma már nem kizárólag fizikai terek megmentését jelentheti. Miközben Berlin ikonikus helyszínei sorra kerülnek veszélybe, a technológia új lehetőséget kínál arra, hogy a város elektronikus zenei öröksége a jövő generációi számára is átélhető maradjon.