39 560 dolláros ügyvédi számlát kapott Lebo M a Lion King-per után

Hat zulu szó, egy podcastban elmondott poén és egy 27 millió dolláros kártérítési igény: az ügy végül nem tárgyalással, hanem 39 560 dolláros ügyvédi számlával zárult. A számlát pedig nem a beperelt komikus, hanem Lebo M kapta.

A dél-afrikai énekes és zeneszerző, polgári nevén Lebohang Morake több mint harminc éve dolgozik a The Lion Kingzenei világán. Ő írta és énekelte fel azt a zulu kiáltást is, amely a Circle of Life első másodperceiben megszólal, és mára a film történetének egyik legismertebb zenei pillanata lett.

A jogvita Learnmore Jonasi – hivatalos nevén Learnmore Mwanyenyeka – februári podcastszerepléséből indult. A zimbabwei komikus azt állította, hogy a „Nants’ingonyama bagithi Baba” sor egyszerűen annyit jelent: „Nézd, ott egy oroszlán! Te jó ég!”

A poén azért működött, mert az „ingonyama” szó valóban jelenthet oroszlánt. A dalhoz kapcsolódó hivatalos, kulturális értelmezés ugyanakkor királyi metaforaként használja a kifejezést, és nagyjából úgy fordítja: „Éljen a király, mindannyian meghajlunk előtte.” Lebo M szerint Jonasi szándékosan cserélte le ezt a jelentést egy leegyszerűsítő változatra, majd tényként adta elő a közönségnek.

A részlet gyorsan önálló életre kelt a közösségi médiában. Jonasi később színpadon is használta a viccet, majd olyan termékeket kezdett árulni, amelyek az „Ott egy oroszlán” fordulatra épültek.

Lebo M márciusban indított pert Los Angelesben. A rágalmazás mellett üzleti jó hírnév megsértésére, gazdasági kapcsolatok akadályozására és szövetségi védjegyjogi szabályokra is hivatkozott. Állítása szerint a poén eltorzította az alkotás kulturális jelentését, károsította a hírnevét és veszélyeztette a Disneyhez kapcsolódó üzleti érdekeit. A követelés összege meghaladta a 27 millió dollárt.

Jonasi jogi csapata a kaliforniai anti-SLAPP törvényre hivatkozva kérte az állami jogon alapuló követelések gyors elutasítását. Ez a szabályozás azokat az eljárásokat próbálja visszaszorítani, amelyek elsődleges célja nem feltétlenül egy valódi jogsérelem rendezése, hanem a nyilvános megszólalás költséges perrel történő elhallgattatása.

A komikus ügyvédei szerint egy podcastban és stand-up műsorokban elhangzó, nyilvánvalóan humoros fordítás az amerikai alkotmány szólásszabadságot védő rendelkezései alá tartozik. Úgy érveltek, hogy Lebo M keresete lényegében egy vicc megbüntetésére irányult.

A zeneszerző az anti-SLAPP indítvány után módosította a keresetét, és elhagyta belőle a kaliforniai jogon alapuló követeléseket. Később a fennmaradó ügyet is önként visszavonta. Josephine L. Staton szövetségi bíró júliusban lezárta az eljárást, de engedélyezte, hogy Jonasi külön kérje védekezési költségeinek megtérítését.

Ez fontos különbség: a bíróság nem döntött érdemben arról, hogy Jonasi vicce rágalmazás volt-e. Az alapeljárás azért ért véget, mert Lebo M visszalépett a követelésektől. A mostani döntés kizárólag arról szólt, hogy ennek ellenére jár-e ügyvédi díj a komikusnak.

Staton augusztus 28-i végzése szerint igen. A bíró úgy látta, hogy az anti-SLAPP indítvány késztette Lebo M-et az állami követelések elhagyására, ezért Jonasi ezen a részen pernyertes félnek számít. A felperes nem kerülheti el automatikusan a költségek megfizetését pusztán azzal, hogy az indítvány elbírálása előtt visszavonja vagy átírja a keresetét.

Jonasi ügyvédei 61,1 munkaóra után 45 935 dollárt kértek. A bíróság egy hibásan alkalmazott óradíjat kijavított, és végül 39 560 dollárt ítélt meg. A jogi csapat a valóságban mindössze 5350 dollárt számlázott ki a komikusnak, a munka jelentős részét kedvezményesen vagy térítés nélkül végezte. Ez azonban nem csökkentette a megítélhető összeget: az anti-SLAPP szabályok szerint a munkát piaci értéken kell figyelembe venni.

Az ügyvédek legalább háromszoros díjemelést is kértek, ezt azonban a bíró elutasította. Úgy ítélte meg, hogy az ügy nem igényelt olyan kivételes szakértelmet vagy kockázatvállalást, amely indokolná a többszörözést.

A Disney nem volt az eljárás szereplője, és a vita nem a Circle of Life szerzői jogairól szólt. A per egyetlen kérdésből nőtt ki: meddig terjedhet egy alkotó kontrollja a művéhez kapcsolódó kulturális jelentés fölött, ha azt egy komikus szándékosan kiforgatja.

Erre végül nem született tartalmi ítélet. Az viszont világossá vált, hogy Kaliforniában komoly pénzügyi kockázata van annak, ha valaki rágalmazási keresettel próbál fellépni egy nyilvános poén ellen. A 27 millió dolláros követelésből így nem kártérítés, hanem közel 40 ezer dolláros fizetési kötelezettség maradt.