Kanadában újabb nyomás alá kerülhetnek a streamingplatformok

Újabb komoly konfliktus körvonalazódik a streamingplatformok és a szabályozók között: a Canadian Radio-television and Telecommunications Commission friss terve alapján a külföldi online szolgáltatóknak éves kanadai bevételük 15 százalékát kellene befizetniük a hazai és őslakos tartalmak finanszírozására.

A javaslat a 2023-ban elfogadott Online Streaming Act következő lépcsője, és olyan szereplőket érintene, mint a Spotify, az Apple Music vagy a Netflix.

A rendszer lényegében egyfajta „streamingadóként” működne, amelynek célja a kanadai és őslakos kulturális tartalmak támogatása. Az érintett vállalatok azonban kezdettől erősen ellenzik a konstrukciót, és több esetben jogi útra is terelték az ügyet.

A vita különösen azért éles, mert korábban még az 5 százalékos hozzájárulási szintet is túlzónak tartották a platformok, most pedig ennek háromszorosára emelnék az elvárt befizetést.

A CRTC azzal érvel, hogy közben a hagyományos műsorszolgáltatók rendszere is átalakulna. A televíziós és rádiós szereplők a jövőben bevételük 25 százalékát fordítanák hazai és őslakos tartalmakra, ami papíron könnyítésnek számít a jelenlegi, akár 30–45 százalékos terhekhez képest.

Az online szolgáltatók esetében a 15 százalék már tartalmazná a jelenlegi 5 százalékos alapbefizetést is.

A rendszer ugyanakkor egyelőre messze nincs lezárva. A szabályozás jelenleg bírósági eljárás alatt áll, a végleges döntés pedig még várat magára. Addig a befizetési kötelezettségeket ideiglenesen felfüggesztették.

A kérdés közben már nemcsak kulturális, hanem kereskedelmi és politikai fronton is érzékennyé vált. Tavaly közel húsz amerikai törvényhozó kritizálta a kanadai modellt, márciusban pedig Lloyd Smucker kezdeményezett kereskedelmi vizsgálatot az ügyben.

Kanadán belül sem egységes a rendszer megítélése. Több vita is kialakult arról, pontosan mit lehet „kanadai tartalomnak” tekinteni. A CBC például arra hívta fel a figyelmet, hogy még egy teljes egészében Kanadában forgatott és fejlesztett Netflix-produkció sem feltétlenül felel meg a hivatalos definíciónak.

Közben a szabályozás pénzügyi hatásai már most is látszanak. A Spotify a héten kétszámjegyű áremelést jelentett be Kanadában, és sokan összefüggést látnak a növekvő szabályozói nyomás és a szolgáltatási díjak emelkedése között.

A platform korábban Franciaországban is hasonló lépéseket tett egy helyi streamingadó bevezetése után: árat emelt, és több kulturális támogatási programját – köztük fesztiválszponzorációkat – is visszavágta.

Az egész vita jól mutatja, hogy a streamingkorszak második felvonása már nemcsak a felhasználószámokról és a növekedésről szól, hanem arról is, hogyan próbálják az államok újraszabályozni a digitális zene- és médiapiacot.